Továbbra is gyűjti az aláírásokat a Vasutastelepülések Országos Szövetsége a szárnyvonalak tervezett leépítése ellen. A gazdasági tárca 14 vasútvonal esetében már döntött a forgalom szüneteltetéséről, további 14-nél pedig vizsgálja a vonatforgalom fenntarthatóságát. Kaszai János, az önkormányzati érdekvédelmi szövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy a hazai mellékvonalak ügyét az Országgyűlésnek kellene tárgyalnia, hiszen nemcsak pénzügyi, közlekedési, hanem társadalompolitikai kérdésről van szó. Azokon a helyeken ugyanis, ahol megszüntetnek egy-egy vonalat, nem jutnak a lakosok jobb tömegközlekedéshez, ráadásul a közúti kapcsolat minősége is a leépítéssel érintett régiókban a legrosszabb.
A körösi térségben a Murony– Békés vonalon áll le a vasúti közlekedés februárban. Itt a vasút úgynevezett fővonali ráhordó szerepet is betölt, ilyenformán a lépéssel a MÁV ügyfélköre is tovább csökken. Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy a Volánok pótolják majd csatlakozást a fő vasútvonalakra. A gazdasági tárca és a MÁV egy korábbi vizsgálatra hivatkozva a vonalak megszüntetését azzal indokolta, hogy az évente 6,5 milliárd forint megtakarítást jelent a vasúttársaságnak. A Magyar Vasúti Hivatal (MVH) által a körösi és a nógrádi térségekben elvégzett vizsgálat viszont pont azt mutatta ki, hogy a MÁV a költségtérítésként kapott összegek felével nem számolt el. A társaság ugyanis nem tudta hitelesen bizonyítani, hogy azokat a kiadásokat, amik a könyvekben szerepelnek, valóban az adott feladatokra fordították. Ebben az összefüggésben az sem meglepő, hogy a MÁV saját utasszámlálásai alapján lényegesen kevesebb forgalmat mutatott ki, mint amennyi a térségi felmérések, illetve egy független cég adataiban szerepelt. S az sem mellékes, hogy a gazdasági tárca elsősorban a MÁV adatait vette figyelembe.
Sem közlekedési, sem pedig társadalompolitikai szempontból nem indokolt a szárnyvonalak többségének megszüntetése – közölte lapunkkal Domján László, Mezőcsát polgármestere. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) döntése szerint a Mezőcsát–Hejőkeresztúr közötti szárnyvonalon is megszűnik a vonatforgalom. A polgármester szerint az egyeztetéseken a döntéshozók leginkább arra kerestek indokokat, miért érdemes felszámolni egy vasútvonalat. Közölte: tévedés az az állítás, hogy a kistérségekben a Volánok ki tudják váltani a vonatforgalmat. A busztársaság ugyanis egyáltalán nem tervez járatsűrítést. A vasúti közlekedés szüneteltetésével nehéz helyzetbe kerülnek azok, akiknek a munkába járáshoz a vonat biztosít kapcsolatot, ezenkívül számítani lehet arra, hogy a 8-10 tradicionális vasutascsalád elköltözik a településről – mondja a polgármester.
Korábban még kedvező változást reméltek a kistérségi vezetők attól a változtatástól, hogy közös irányítás alá kerülnek a Volán-társaságok a MÁV-val. Az illetékesek ugyanis tudni vélik, hogy a MÁV és a Volánok vetélkedése az utasok rovására a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor a vasút a közlekedési minisztérium, az autóbusz-társaságok pedig az ÁPV jogelődjének a felügyelete alá kerültek. Mostanra kiderült viszont, hogy akik sokat reméltek a közös irányítástól, tévedtek, ugyanis a GKM-nél elsősorban a pénzügyi szempontok kerültek előtérbe, vagyis az állami költségtérítések lefaragása lett a meghatározó. A mostani megszüntetéseknél is az a fő szempont, hogy egy-egy településre csak olyan társaság járműve jusson el, amelyik állami árkiegészítésben részesül. Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet: csak abban az esetben derülhetne ki, hogy a lakosság számára egy adott térségben melyik az előnyösebb közlekedési lehetőség, ha közlekedési szövetségek alakulnának, vagy megfelelő szintűre fejlesztenék az infrastrukturális hálózatot. A magyar településszerkezetből adódóan pusztán gazdasági szempontok alapján nem dönthető el, hogy a vasút vagy az autóbusz nyújt e előnyösebb szolgáltatást, ráadásul a két közlekedési formát összehangoltan is lehetne működtetni.
A még vizsgált 14 szárnyvonal közül leginkább azokon maradhat meg a forgalom, amelyek a határokon átnyúló közlekedést tudják biztosítani. Azok a vasutak is megmenekülhetnének, amelyek a nagyobb városokba „futnak be”, így akár elővárosi forgalmat is lehet rajtuk bonyolítani. A Reflex Környezetvédelmi Egyesület a Veszprém–Veszprémvarsány–Győr közötti vonalra (a tárca a Veszprém–Veszprémvarsány közötti szakaszon szüneteltetné a forgalmat) készített egy tanulmányt, amit eljuttatott a GKM-be. Ebben egyébként nemcsak a vonal forgalmának növelésére, hanem a közlekedési társaságok együttműködésére tett javaslatok is szerepelnek. Ha megszívlelnék ezeket, a jelenleg gyenge forgalmú szárnyvonal a térség meghatározó közlekedési egysége is lehetne.
origo.hu
Három magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé
