Nincs kivétel: tovább tekerik az adóprést

Rosszulléti rendszerváltás – joggal nevezhető így a második Gyurcsány-kormány első fél éve, a baloldali kabinet ugyanis kamatostul veszi vissza a korábbi években adott könnyítéseket. Mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat adóemelések sújtják, kedvezmények szűnnek meg, a hatóságok ráadásul soha nem látott szigorral készülnek a növekvő számú vizsgálatokra.

Lépésről lépésre – nyár óta ez a taktika érvényesül a kormány adópolitikájában, hiszen mind az őszi, mind az idei év elején életbe léptetett adócsomagba jutott új adóból és járulékemelésből is. Szeptember 1-jén a munkavállalói járulék 1-ről 1,5, az egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra nőtt, és utóbbi január 1-jétől tovább, 7 százalékra emelkedik. Őszszel lépett életbe a 20 százalékos kamatadó is, míg év elejétől a magánszemély szolidaritási adója színesíti a palettát: ez a 6 748 850 forintot meghaladó éves összes jövedelem 4 százalékát teszi ki. Emellett a kormány az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) fizetők számára világossá tette, hogy havonta kötelesek megfizetni a minimálbér utáni terheket is. Öröm az ürömben, hogy 2007-ben 1,55 millióról 1,7 millió forintra nő a 18 százalékos szja-kulcs sávhatára, és emelkedik néhány adómentes juttatás limitje is.
Megszűnik viszont a nyugdíj adómentessége: amennyiben az adózónak más jövedelme is van, a nyugdíj az adóalap részét képezi, s a munkát vállaló nyugdíjas 8,5 százalékos egészségügyi járulékot, a vállalkozó időskorú pedig már 24,5 százalékos járulékot köteles fizetni. (Utóbbi igaz a kiegészítő tevékenységet folytató evázókra is.) A legutóbbi adócsomag néhány kivétellel a nagykorú eltartottakra is egészségbiztosítási járulékot ró ki, melynek mértéke lehet a minimálbér 9 százaléka, 2007-ben tehát 5895 forint, vagy az eltartó keresetének 3 százaléka. Az viszont, aki nem biztosított, de nem is biztosított hozzátartozója, a minimálbér 16 százalékának megfelelő, 2007-ben tehát 10 480 forintos havi egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.
Növekszik a nyomás a vállalkozásokon is: a kormány az ősszel a 4 százalékos különadóval, a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés bevezetésével, valamint a cégtelefon magáncélú használatának megadóztatásával igyekezett magára vonni a cégek figyelmét, s emelkedett az adóköteles természetbeni juttatások személyi jövedelemadója is, 44-ről 54 százalékra. Az egyszerűsített adót fizető vállalkozóknak október 1-jétől a 15-ről 25 százalékra növelt eva okoz fejtörést, az viszont valamennyi gazdálkodó szervezetnek komoly csalódás volt, hogy a korábbi döntések ellenére sem szűnt vagy szűnik meg a tételes egészségügyi hozzájárulás és a helyi iparűzési adó. Ám a cégek nem búslakodhattak hosszasan: 2007-től már a minimum-társaságiadó kiszámolása köti le figyelmüket, s csak az alkotmánybíráknak köszönhető, hogy a házipénztárak kemény megadóztatása egyelőre elmarad. Igaz, nem teljesen: a december 18-án elfogadott adócsomaggal a kormány 500 ezer forintos bírság rémét vetítette előre azon cégek számára, amelyek február 15-ig nem készítenek készpénzkezelési szabályzatot, vagy azt nem tartják be maradéktalanul. A kormány ugyanakkor február elejével visszavonja a céges kasszák lefaragását elősegítő 10 százalékos kedvezményes adókulcsot.
Bár 2007-ben a cégek gazdálkodását még nem érinti, a kormány határozott arról is, hogy a vállalkozások a tb-járulékon felül korkedvezmény-biztosítási járulékot is kötelesek fizetni az ilyen munkakörökben dolgozók után. A 13 százalékos járulék 2011-re kerül teljes egészében a vállalkozások vállára. Akárcsak az új járulékról szóló szabályozáson, a tinta még azon a passzuson is szárad, amely illetéket vet ki az egy tulajdonosi körbe tartozó cégek közötti ingyenes vagyon- vagy eszközátadásokra. Igaz, a társaságok felháborodására a kormány világossá tette, hogy viszszamenőleg nem kéri számon a befizetéseket. 2007-től teljessé válik a kötelező elektronikus adó- és járulékbevallás is, ami minden kifizetőre vonatkozik. Bár a vállalkozások komoly fenntartásokkal tekintenek az új szisztéma elé, jó hír, hogy a számítógép-beszerzésekre és a könyvelők díjára adókedvezmények vehetők igénybe.
Az ősz az áfaemelés jegyében telt, az új év pedig a jövedéki adó növekedésével kezdődik. Nem maradhattak ki a járműtulajdonosok sem: a regisztrációs adó február közepétől átlagosan 6 százalékkal emelkedik, a súlyadó helyébe pedig a teljesítményalapú adó lép. Ez általában nem jelent majd komoly érvágást: a kocsi korának függvényében kilowattonként 120 és 300 forint között alakul a teher, a nagy értékű motorkerékpárok esetében azonban az adómérték 10–15-szörösére is nőhet.
Holnapután számos adókedvezménynek is búcsút mondhatunk: megszűnik a szellemi tevékenység 25 százalékos kedvezménye, s nem igényelhető jóváírás számítógép vásárlására sem a Sulinet keretében. Új szerződések esetében az enyészeté lesz a lakáshitelek évi maximum 120 ezer forintos adókedvezménye, akárcsak a felnőttképzés támogatása. A felsőoktatási tandíj és a közcélú adományok kedvezménye ugyan megmarad, egy kalap alá kerülnek azonban az élet- és nyugdíjbiztosítások adókedvezményével, holott az összesen maximum évi százezer forintos keretet sokan már az utóbbi befizetésekkel kimerítik. Ráadásul a jövedelemkorlát évi 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. Az időskori megtakarításokra igen kedvezőtlenül hat az is, hogy a munkáltatók által fizetett hozzájárulások adómentes határa jelentősen csökken: a limit önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetében a minimálbér 50, önkéntes kölcsönös egészségpénztárak vagy önsegélyező pénztárak esetében pedig a minimálbér 20 százalékára apad.
A „menekülési útvonalakat” a kormány központosított ellenőrzésekkel, revizori elitcsapattal s tízezer vagyonosodási vizsgálattal igyekszik lezárni. Szigorodnak a szabályok is: ha az adózó harmadik személyben jelöli meg az APEH szemében gyanús vagyongyarapodásának origóját, a hivatal rögtön nekilát a titokzatos jótevő ellenőrzésének. A régi szép idők felemlegetését az nehezíti meg, hogy a revizorok az öt évnél korábbi ügyekben is vizsgálódnak majd, igaz, a törvény visszamenőleg nem hatályos, vagyis először 2012-ben érezteti hatását. Az viszont már ma is él, hogy az alaptalan hivatkozások százezer forintos bírsággal torolhatók meg. Az APEH egyébként már tavaly „bemelegített”: 2006 első tizenegy hónapjában közel nyolcszáz vagyonosodási vizsgálatot végeztek, s összesen több mint 12 milliárd forintot vasaltak be.