A Kisebbségkutatás című periodika legújabb számában olvasható Csernicskó István tanulmánya, Az ukrán–orosz nyelvi háború és a kárpátaljai magyarság. „Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna nyelvi helyzete a szuverenitás másfél évtizedében folyamatosan változásban, mozgásban van.” A fiatal állam – mint a szerző megállapítja – kettéválik, nevezetesen „a nagyrészt homogén ukrán nyelvű észak-északnyugati, illetőleg a jelentős orosz nyelvű lakossággal rendelkező déli-délkeleti régióra”. Mindez politikai hasadással is együtt jár. Az ukrán–orosz nyelvi vita gyökerei történelmiek. „Bonyolítja az ország nyelvi helyzetét – folytatja Csernicskó –, hogy a de jure egynyelvű Ukrajna de facto kétnyelvű… Máig teljesen természetes például, hogy a külföld előtt az országot ismertté tevő híres sportolók (…) gyakorlatilag csak oroszul nyilatkoznak, akár külföldön, akár hazájukban…”
Az ukrán értelmiségi elit természetesen az anyanyelve terjesztését és hivatalosságát tekinti fő céljának, ami ellen az oroszok tiltakoznak, ezt jogaik megnyirbálásának tekintik. A kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság e két malomkő között őrlődik. A 2003-ban deklarált Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája nyomán több önkormányzat is olyan rendelkezést hozott, mely szerint „az ukrán mellett az orosz is egyenrangúan használható a hivatali életben”. Az ukrán nacionalista Viktor Juscsenko és köre ezt a határozatot semmisnek nyilvánította. Csernicskó az említett általános áttekintés után a magyarság helyzetét vizsgálja ellesett (hivatali) párbeszédeket idézve. Megállapítja: „A hivatalos ügyek bonyolításában nemcsak az írásbeliség, hanem a szóbeliség szintjén is elengedhetetlenül szükséges az ukrán nyelv ismerete, és az orosztudás is nagy előny.” Aki viszont se oroszul, se ukránul nem tud, annak felkophat az álla. Aligha túlzás, amit Csernicskó végső konklúzióként megfogalmaz: „A kárpátaljai magyar közösség jelentős részének gyakorlatilag esélye sincs az ukrán és az orosz nyelv megfelelő szintű elsajátítására, ezért az országban dúló ukrán–orosz nyelvi, politikai és gazdasági pozícióharcban a magyar kisebbség vesztésre áll.”
(Kisebbségkutatás, 2006/IV. szám, 764–769. oldal.)
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
