Végéhez közeledik az orosz– fehérorosz árvita, így jó esély van arra, hogy ismét meginduljanak az orosz kőolajszállítások a Barátság vezetéken Európa irányába. A fehérorosz miniszterelnök, Szjarhej Szidorszki tegnap délután jelentette be, hogy országa eltörölte az orosz tranzitolajra kivetett exportvámot. Mint arról már többször beszámoltunk, ez a vám volt az oka annak, hogy Oroszország hétfőn leállította a szállításokat a Barátság kőolajvezetéken, s orosz olaj nélkül maradt Németország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és hazánk.
Lapzártánk idején azt lehetett tudni, hogy a szállítások hamarosan elindulnak, és ma már várhatóan teljes kapacitással kezd működni a vezeték. Ennek feltételéül az orosz Transznyeft monopólium azt szabta, hogy Fehéroroszország juttassa vissza a csőbe a vámtétel címen korábban lecsapolt, tranzitra szánt orosz olajat. Ez tegnap kora este meg is kezdődött, s az elakadt szállítmányok útnak indulását az orosz fél is elismerte. A távirati iroda tudósítása szerint Szemjon Vajnstok, a Transznyeft vezérigazgatója bejelentette, hogy már kézhez kapta a fehérorosz kormány határozatát az Európának szánt orosz olajra egy hete kirótt tranzitdíj eltörléséről, és már csak a fehérorosz vezetéküzemeltető jelentésére vár.
A válság ezzel megoldódni látszik, bár a felek között lesznek még tárgyalások – például arról, milyen arányban osztozzanak meg a Fehéroroszországban készülő olajtermékek vámbevételein.
*
Az orosz–fehérorosz vita és az ebből következő olajstop nem rázta meg a világpiacot – az olaj ára rendületlenül tart lefelé –, érzékenyen érintett azonban néhány országot, köztük hazánkat. Göncz Kinga külügyminiszter tegnap méltánytalan lépésnek nevezte, hogy Moszkva előzetes figyelmeztetés nélkül zárta el a csapot, nem hagyva időt a helyzet értékelésére. Kóka János, a gazdasági tárca vezetője fel is szabadította a kilencven napra elegendő stratégiai olaj-, illetve olajtermék-tartalékot, és úgy tudjuk, hogy ez egyelőre így is marad addig, ameddig a helyzet nem normalizálódik. A tartalékból naponta felhasználható 15 ezer tonnás mennyiség fedezi a szükségleteket. Magyarország, helyesebben a Mol arra is felkészült, hogy szükség esetén az Adria kőolajvezetéken keresztül vásároljon olajat, s ebből Szlovákiának is megfelelő mennyiséget juttasson.
A helyzetet sokan hasonlítják a tavaly ilyentájt megélt gázellátási krízishez, ám a mostani megítélés még annál is ellentmondásosabb. Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanis a gázstopot Moszkva nem lett volna képes sokáig elhúzni, hiszen egyrészt óriási volt a nemzetközi nyomás, másrészt a csap elzárása miatt felesleges gázmennyiséget halmozott fel, ettől pedig csak úgy szabadulhatott meg, ha gyors kompromisszumot köt. Az olaj esetében más a helyzet. Mivel az érintett országok mindegyike rendelkezik a Barátságtól független beszerzési lehetőségekkel, a nemzetközi nyomás érzékelhetően kisebb, és nem jelentkezik égető problémaként a megtermelt olaj elhelyezése sem, hiszen a termelést a tengeri kikötők felé is gond nélkül el lehet irányítani. Ez a probléma elhúzódásának lehetőségét rejti magában, ugyanis ha az olaj egyszer már a kikötők felé vette az útját, sok idő visszaállni a régi útvonalakra.

Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”