E dolgozók után ugyanis nem kell a munkáltatóknak kétszeres járulékterhet fizetni. Szeptember 1-jével vezette be a kormány a minimum járulékalapot, amelynek lényege: a munkáltatók legalább a minimálbér kétszerese – tavaly 125 ezer, idén pedig 131 ezer forint után – kötelesek levonni és befizetni a különböző egészségügyi és nyugdíjjárulékokat. A kabinet így kívánt véget vetni az „egymillió minimálbéres országának”, az igyekezet eredményeképpen azonban kiderült: Magyarországon több mint másfél millió dolgozó keres minimálbért vagy annál alig magasabb összeget.
*
Az új szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy aki valóban nem keresi meg a kétszeres járulékalapot, ezt – vállalva a revizorok felbukkanását – jelezze az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hatóságnak (APEH). A bejelentés határideje október 12-e volt, és az adatok összesítése után világossá vált: több mint 300 ezer cég 1,6 millió dolgozója számára kérte a minimum-járulékalap elengedését – a bejelentés ugyanis a munkáltató feladata. Vagyis a személyi jövedelemadót bevalló adózók több mint harmada jutott át a legális „kiskapun”: javarészt az élelmiszeriparban, a kiskereskedelemben és a közigazgatásban dolgozók.
Igazuk lett tehát azoknak a szakembereknek, akik arra intettek: ha tömegessé válnak a bejelentések, akkor az új szabályozás felesleges rutinelemmé válik, hiszen sok százezer jogviszony ellenőrzésére az adóhatóságnak nincs és nem is lesz kapacitása. Ezt maga az APEH sem tagadja, és – mint lapunk kérdésére nemrég kifejtették – a minimum- járulékalap ellenőrzésére általában csak más vizsgálatok kapcsán kerül sor. Lehetséges ugyanakkor, hogy a revizorok figyelmét azok a cégek keltik fel, amelyek a kétszeres teher kifizetése mellett döntöttek, míg korábban alacsonyabb béreket számfejtettek. Valószínű, hogy a bejelentéssel élő vállalkozásoknak nem sok félnivalójuk van. Ráadásul, ha egy cég szabályosan vezeti a könyveket, és a munkavállalók sem bizonyulnak túl beszédesnek, az adóhatóságnak komoly erőfeszítésébe kerül bebizonyítani, hogy feketén is történik bérfizetés. Marad ugyanis a vagyonosodási vizsgálat, nem valószínű azonban, hogy a hosszú és költséges procedúrát az adóhatóság néhány tízezer forintos várható eltérés esetében elindítaná.
A minimum-járulékalap tovább veszít jelentőségéből azáltal, hogy az elektronikus bevallás automatikusan a kétszeres járulékteher elleni bejelentésnek minősül, tehát az a munkáltató, aki százezer forintos jövedelmet vall be egy-egy dolgozójáról, már eleget is tett e feladatának. Így feleslegessé válik az a kitétel is, hogy amennyiben nem történik bejelentés, a valós kereset és a minimum-járulékalap eltéréséből adódó többletjárulékot a munkáltató köteles megtéríteni, január 1-je óta ugyanis – néhány kivétellel – minden vállalkozás havonta nyújt be elektronikus bevallást.
Mégis jó betegnek lenni? A munkavállaló többet „keres” a táppénze alatt, mint amikor valóban dolgozik – ez a fura helyzet állhat elő a minimum-járulékalapról szóló szabályozással. Igaz, csak abban az esetben, ha a munkáltató nem jelenti be, hogy az adott bér nem éri el a 131 ezer forintot. A táppénz összege ugyanis a járulékalapot képező jövedelemtől, vagyis a 131 ezer forinttól függ, nem a tényleges bértől. Felvetődött: a kormány úgy orvosolná e dilemmát, hogy a pluszjárulékot különadóvá kereszteli át, amihez nem kapcsolódik tb-ellátás. Ez végül mégsem valósult meg, talán azért, mert a különadó új fizetési kötelezettségnek minősülhetett volna, vagyis 45 napos késéssel léphetett volna hatályba, teljesen felborítván az amúgy is több sebből vérző szabályozást. A járuléktöbblet tehát maradt járuléktöbblet, valószínűleg mégsem kell arra számítani, hogy a magyarok túlnyomó része betegállományba vonul. A táppénz ugyanis csak akkor lehet magasabb a keresetnél, ha a munkáltató nem jelenti be a valós járulékalapot, vagyis a tényleges bért. Erre viszont az e-bevallás kiteljesedésével nemigen lesz példa.
origo.hu
Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben
