Óvnák és vizsgálnák a Szent Koronát

A Szent Korona Testület decemberi ülésén úgy határozott: elutasítja a Magyar Koronaőrök Egyesületének javaslatát, miszerint a hosszú távú állagmegőrzés érdekében a Szent Koronán végezzenek teljes anyagszerkezet-tani és drágakőtani vizsgálatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdés lekerült a napirendről. Az elutasítás legfőbb oka ugyanis az volt: átfogó kutatási terv nélkül nincs értelme belevágni a veszélyeket is hordozó vizsgálatba. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tegyen javaslatot a Szent Korona Testület munkáját támogató általános szakértői-tudományos bizottság felállítására a grémium következő, tavaszi tanácskozásán. Az átfogó vizsgálat számos vitás történelmi kérdés tisztázásában is segíthetne.

A Magyar Koronaőrök Egyesülete az elmúlt években többször is javaslatot terjesztett a Szent Korona Testület elé a Szent Korona roncsolásmentes, spektrometrián alapuló, röntgensugárral végzett és gemmológiai – drágakőtani – vizsgálata érdekében. Woth Imre, az egyesület elnöke – aki szakmáját tekintve ötvösmester – elmondta: azért kezdeményezték a vizsgálatot, hogy a Szent Koronát biztonságosan meg lehessen óvni a jóvátehetetlen károsodásoktól.
– A Szent Korona műszeres állapotfelmérése a mai napig nem történt meg. Nem tudjuk, hogy az évszázadok során milyen javítási munkákat végeztek, hogy pillanatnyilag milyen szabad szemmel nem látható sérülések, repedések találhatók rajta. Annyi bizonyos: 1916-ban, IV. Károly koronázása előtt a meglazult szegecseket ónozásos módszerrel rögzítették. Az ón és az arany között meginduló kémiai folyamat, az úgynevezett szárazgalvanizáció azzal jár, hogy végül az ón az ioncserék révén „megeszi” az aranyat. Hogy a folyamatnak mikor lesznek tragikus következményei, azt a vizsgálat hiányában nem tudhatjuk. Jelenlegi szakszerű tárolása késlelteti ugyan a káros reakciókat, de megállítani nem tudja őket – állítja Woth Imre.
Bitskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője lapunkat úgy tájékoztatta: a Szent Korona Testület még 2003 novemberében határozott arról, hogy akkortól számított öt éven belül – rendkívüli szükség esetét kivéve – nem rendeli el a Szent Korona újabb tudományos vizsgálatát. A Magyar Koronaőrök Egyesületének beadványait mérlegelve azonban a testület 2005. decemberi ülésén azt a határozatot hozta: a Szent Korona egy esetleges röntgenes állagfelmérésének szükségességéről, jellegéről és módszeréről szakértőknek kell előzetesen véleményt formálni.
A szakértőket 2006 októberében kérték fel, hogy rövid, írásos formában fejtsék ki álláspontjukat a Szent Korona röntgenes vizsgálatának szükségességéről, egy ilyen vizsgálat céljáról és lehetséges eredményeiről, az eljárás jellegéről, esetleges veszélyeiről – mondta el Bitskey Botond.
A vizsgálatról kifejtette véleményét Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus, Lovag Zsuzsa művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója, Járó Márta vegyész, a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyvédelmi főosztályáról, valamint Balla Márta, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tudományos munkatársa. Emellett a Magyar Koronaőrök Egyesülete is lehetőséget kapott, hogy az általa felkért szakértők véleményét is megismerje a testület. Az ő felkérésük alapján két szakértői vélemény érkezett. Az egyiket Mátéffy Balázs teológus, a Mátyás-templom Múzeumának igazgatója készítette, a másikat Ditrói-Puskás Zoárd fizikus, az ELTE Kőzettan-geokémiai Tanszék egyetemi docense. Ő a drágakövek vizsgálatának tárgyában nyilatkozott.
A beérkezett szakértői véleményeket a testület tagjai megkapták, és ezek alapján úgy döntöttek, hogy a Magyar Koronaőrök Egyesületének a javaslatát ebben a formában elutasítják, mivel ilyen vizsgálatnak – a megkérdezett tudósok véleménye alapján – csak úgy van létjogosultsága, ha az egy átfogó és megtervezett kutatási programba illeszkedik. Egy ilyen kutatási program esetleges kidolgozására az idén tavasszal felálló szakértői-tudományos bizottság tehet majd javaslatot a Szent Korona Testületnek – közölte Bitskey Botond, hozzátéve azt is: a Szent Korona Testület teljesen egységes álláspontot képviselt az ügyben, ahogyan a decemberi ülésen felmerült valamennyi más kérdésben is.
A beérkezett szakvéleményeket összegezve elmondta: több szakértő is rámutatott, egy ilyen vizsgálathoz mindenféle tekintetben komoly felkészülésre van szükség, és kételyek fogalmazódtak meg az iránt, hogy a várható haszon arányban áll-e a veszélyekkel. Egyesek úgy vélekedtek, hogy önmagában a vizsgálat keletkezéstörténeti kérdések eldöntésére nem alkalmas, míg mások szerint a Szent Korona természettudományos, anyagszerkezet-tani és drágakőtani vizsgálata igazolhatna vagy éppen megcáfolhatna művészettörténeti, történelmi tételeket. Volt, aki felvetette, hogy az országalmát és a jogart is tüzetes anyagszerkezet-tani vizsgálatnak kellene alávetni.
Mint ismeretes: a koronaőrök által kezdeményezett vizsgálat ötlete már a hetvenes években felmerült, de nem lett belőle semmi. Végül 1981-ben végezték el a Szent Korona mikroszkopikus vizsgálatát, majd – Woth Imre elmondása szerint – 1983-ban néhány aranyműves és művészettörténész – köztük Csomor Lajos és Pap Gábor – szemrevételezés alapján, mindenféle műszer igénybevétele nélkül mérhette fel a Szent Korona állapotát.
Annyi a Szent Korona Testület által megrendelt mostani szakvéleményekből biztosan kiderült: a röntgenes vizsgálat nem okozna roncsolást a fém részekben, ám kérdéses, hogy az üveg, a drágakő és a zománc elemek nem szenvednének-e károsodást. Kérdéses, hogy a vizsgálathoz óhatatlanul szükséges kismértékű mozgatás milyen hatásokkal járna, de a legnagyobb kérdés mégis az: vajon a mérések eredményei mennyire lennének pontosak. Ugyanis görbült felületekről van szó, ezért szükség lenne a hasonló műtárgyakon végzett modellező mérések elvégzésére is – ismertette Bitskey Botond.
Woth Imre azt mondja: cáfolhatatlan szakmai tény, hogy ha restaurációra lenne szükség, az anyagösszetétel ismerete pótolhatatlan segítséget jelenthetne. Mint ahogy az is tény, hogy az állapotfelmérés nyilvánvalóan bővíthetné a Szent Koronával kapcsolatos tudományos ismereteinket.
– Az egyesület megkapta az elutasító határozatot. De az is érzékelhető, hogy ez a kérdés nincs még lezárva. Örülök, hogy a Szent Korona Testület támogatására feláll a tudományos bizottság, mivel ez is arra utal, hogy a grémium komolyan veszi felelősségét. Őszintén reméljük, hogy az aranyműves szakmát, amely oly sokat adott a koronakutatáshoz, és amely leginkább ismeri a praktikus teendőket – éppen ezért kezdeményezte ezt a vizsgálatot is –, nem fogják kiszorítani, és meghallgatják a véleményünket, hogy a Szent Koronát a következő generációk számára is megőrizhessük – szögezte le Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke, ötvösmester.