Hová menjünk? – tárja szét a karját tanácstalanul Zempléni János. Az Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesületének vezetője elmondja: az érdekvédelmi szervezet azért jött létre a Horn-kormány utolsó évében, mert akkor számolta fel az egészségügyi vezetés a kékestetői tüdőszanatórium gyermekosztályát, rontva a légzőszervi betegséggel küzdő gyermekek gyógyulási esélyeit. Míg beszélgetünk, a hatvanas éveiben járó férfi azt javasolja, próbáljak szívószállal lélegezni. Megpróbálom. Teljes erőből szívom a szálat, mégis fokozódó, rémisztő légszomjat érzek; három percig bírom.
– Ezt én nem tehetem meg, mikor rohamom van – mondja Zempléni, mikor látja, hogyan falom újra a levegőt. – Ha nem jutok gyorsan megfelelő gyógyszerhez, megfulladhatok. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavalyelőtt 219-en haltak meg asztmában. S különösen nehéz dolog, mikor az ember saját, levegő után vergődő gyerekét tartja a kezében. Ha viszont pár napot tölthetünk magaslati levegőn, szinte elfelejtjük a gyógyszert; a visszatértünk után is sokáig jobban vagyunk.
Horváth Ágnes államtitkár egy ízben kijelentette: nem a jó levegő a gyógyulás kulcsa, hiszen ma már kitűnő gyógyszerekkel lehet kezelni a gyermekek légúti betegségeit. Ellenben a svábhegyi gyermekkórház igazgatójának közlése szerint az Európai Tüdőgyógyász Társaság (ERS) fontos szerepet tulajdonít a klímaterápiának. A hegyi levegő jelentőségét a környező országokban – például Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban – újra felismerték; a régi szanatóriumokat felújították, és ismét eredeti rendeltetésüknek megfelelően működtetik. A korszerű gyógyászat arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb gyógyszert kelljen adni. Többnyire elengedhetetlen, hogy az asztmásokat szteroidokkal kezeljék, ám megfelelő klímával és egyéb alternatív megoldásokkal csökkenteni lehet a gyógyszeradagot és a mellékhatásokat. A Svábhegyen kezelt betegek többségének pusztán a kristálytiszta hegyi levegő miatt is egy-két napon belül enyhülnek a tünetei.
Zempléni János úgy látja, a medicinák nem pótolják, legfeljebb kiegészíthetik a klímaterápiát. A legújabb készítményekkel ugyanakkor kiküszöbölhetők az olyan ismert, különösen gyermekekre veszélyes szteroid-mellékhatások, mint a hízás, a csontritkulás, esetleg a növekedés kedvezőtlen befolyásolása. Azonban úgy tűnik, a korszerű gyógyszereket ajánló egészségügyi tárca ezeket nem teszi elérhetővé. A minisztérium honlapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott, hetvenszázalékos költségtérítésű asztmagyógyszerek listáján szívgyógyszerek is szerepelnek, s ez nyilván a véletlen műve; az viszont aligha, hogy az itt feltüntetett, valóban asztma kezelésére szolgáló készítmények nagy része már évekkel ezelőtt sem tartozott a korszerűek közé.
A jelenlegi támogatási rendszer állapotuktól függően három kategóriába osztja asztmásokat, s a korszerű medicinákat csak súlyos esetekben teszi könnyen hozzáférhetővé. Így Zempléni János szerint mókuskerékbe kerülnek a betegek: amint a „súlyos” kategóriába tartozók tünetei javulnak a gyógyszer hatására, a „középsúlyos” vagy „enyhe” kategóriába jutnak, s így elveszítik a gyógyszertámogatást – aminek következtében szinte biztosan újra rosszabbul lesznek. Ugyanakkor számos példa igazolja, hogy a korszerű gyógyszerek – például a porinhalátorok, amelyek közvetlenül a tüdőbe jutnak, és ott kockázatok nélkül fejtik ki hatásukat – megakadályozzák a súlyosabb állapot kialakulását. Ezeket azonban nem támogatja az új rendszer.
Az úgynevezett egészségügyi reformmal az egyetlen hegyi levegős gyermekasztmakórház a „súlyos” kategóriába jutott. A szakminiszter néhány héttel ezelőtt, december elején magához hívatta az országos kórházak igazgatóit, s átadott nekik egy dokumentumot előzetes javaslatokkal. Az iratban az állt, hogy többek között a svábhegyi tüdőgyógyintézet – teljes nevén Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet – bezárását is tervezik, a „szakmailag értékes részeket” pedig áthelyeznék a Madarász Utcai Gyermekkórházba, a XIII. kerületbe, szemben a Duna plázával.
Mikor az anyagot Kósa Lajos főigazgató átolvasta, meglepetten észlelte, hogy az irat éppúgy nem említi a gyermekallergológiát és immunológiát a „szakmailag értékes részek” közt, mint a tüdőgyógyászatot – pedig ezek köztudottan az intézmény fő profilját képezik. A minisztériumi dokumentum szerint csupán fejlődésneurológiával és kardiológiával foglalkoznak a Svábhegyen, holott ez csak szűk szelete az ott folyó munkának. Az igazgató felhívta e tényre a miniszter figyelmét.
Molnár Lajos a következő héten ismét hívatta Kósa Lajost, és közölte: utánanézett, valóban értékes szakmai műhelymunka folyik az intézetben, amit szerinte feltétlenül meg kell őrizni, de ennek mikéntjéről – mondta – még nem nyilatkozhat. Addigra a kórház szakértői csoportja átküldött egy anyagot a minisztériumnak, kifejtve, mi a valódi tevékenységük. A klinikán évente hatvanezer beteget ápolnak. Hatvanöt százalékát vidékiek teszik ki, tehát az intézmény – mint azt neve is jelzi – országos központként működik. Kérték, hogy ne a budapesti átlagos kórházi ágyszámot, hanem a valóságos igényeket vegye figyelembe a minisztérium: százhúsz úgynevezett aktív ágyra van szükségük, s így a jelenlegi hetvenről nyolcvan százalék fölé emelkedne a fekvőhelyek kihasználtsága.
– Allergológiai kivizsgálásokat nem lehet úgy végezni, hogy bejön a beteg, megvizsgáljuk és hazaküldjük. Ehhez az EU-normák értelmében is huszonnégy órás felügyelet szükséges, de néha több napot is igénybe vesz a korrekt kivizsgálás, hiszen a tüdőbeteg gyerekeknél gyakran hörgőtükrözést kell végezni, s az allergiás eredetű betegségeknek lehetnek akut tüneteik is – mondja a főigazgató.
A kórházvezetés jelentős kompromisszumokra mutatott hajlandóságot. Az intézmény négy telephelyen, a parkkal és melléképületekkel együtt körülbelül nyolcvanezer négyzetméteren fekszik; közölték, hogy ebből hatvanezret készek átadni az államnak, ha a fennmaradó húszezer négyzetméteren – két épületben – folytathatják a munkát. A kórház szakértői csoportja kérte, hogy használhassák tovább az Eötvös utcában, a fogaskerekű állomásánál álló épületet, valamint a közelében levő másikat, ahol a tébécés, illetve a gyógyíthatatlan, esetenként halálos beteg gyermekeket ápolhatják.
– Béla király úti telephelyünket már leadtuk a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, a Mátyás király úti épületet is kiürítettük, a gyógyító ellátást onnan áthoztuk a központi épületbe, a nővérszállót elhelyeztük másutt. Szorosan összefüggő, egymást kiegészítő szakterületeken dolgozunk, amelyeket indokolt együtt hagyni, mivel így szinte egy időben tudjuk diagnosztizálni és kezelni a betegeket, vagyis nem kell őket szakrendelőből szakrendelőbe küldözgetnünk. A miniszter úr megígérte, hogy amennyiben ez költséghatékonynak bizonyul, szűkített formában az eredeti helyünkön maradhatunk – teszi hozzá a főigazgató, aki szerint az államnak egyetlen forintjába sem kerülne, hogy így működjön tovább a kórház. A költöztetés viszont legalább félmilliárd forintot emésztene fel. Az épületeket, amelyekhez ragaszkodnak, korábban teljesen felújították; háromcsillagos szállodai szolgáltatásnak megfelelő szobákba tudják fölvenni a gyerekeket szülővel együtt, s erre igen nagy az igény.
Két hete még úgy tudta a főigazgató, hogy január nyolcadikáig döntés születik az Egészségügyi Minisztériumban a kórház sorsáról. A jelzett nap délutánján szerettük volna megkérdezni a minisztériumot, ám illetékest nem kapcsoltak a Magyar Nemzetnek, csupán egy e-mailt küldtek, amelyben közölték: január végén vagy február elején várható a döntés. Aznap este azonban nyilvánosságra került Molnár Lajos javaslata, amely a kért százhúsz helyett mindössze húsz aktív ágyat hagy a svábhegyi kórháznak.
Az allergia és a hozzá kapcsolódó légúti betegségek Magyarországon népegészségügyi problémát jelentenek – a lakosság harminc százalékát érintik, és a megbetegedések évről évre szaporodnak. Asztmás tünetektől a magyar gyerekek csaknem nyolc százaléka szenved, ami óriási szám. Kósa Lajos a közép-magyarországi régió allergológus szakfőorvosaként azt állítja: szakképesítéssel rendelkező gyermekallergológusok szinte csak a svábhegyi klinikán találhatók, néhány budapesti gyermekosztálytól eltekintve. Azonkívül csak itt és a Heim Pál Gyermekkórházban működik idegentest-ambulancia, ahol speciális eljárással a tüdőbe, arc- és orrüregbe jutott tárgyakat tudják eltávolítani a gyerekek testéből.
Húsz ággyal a főigazgató szerint szinte lehetetlen ellátni az országos funkciót. A jövő tehát bizonytalan. Egy beteg gyermekei sorsáért aggódó anya így foglalta össze a helyzetet: vergődünk, mint halak a parton. Valószínűleg az intézmény lassú elhalását okozó döntés születik január végén – így nem kell azonnal bezárni a kórházat, és el lehet kerülni a hirtelen, drasztikus lépés miatti társadalmi tiltakozást.
A rendezett parkban levő, lenyűgöző panorámájú, múlt század végén épült ingatlanok pontos értékét csak hosszas információgyűjtés után, több tényező ismeretében lehetne megbecsülni; bizonyos, hogy kiemelkedően magas piaci árat képviselnek. Gaál Péter, az Advisors ingatlanszakértő kft. ügyvezetője szerint az úgynevezett jövedelemtermelő beruházásokra nagy kereslet van a budai oldalon, de igen sok függ attól, hogy az önkormányzat milyen átalakítást engedélyez egy-egy ingatlan esetében, s hogy milyen besorolás alá tartozik a telek. Elképzelhető egy ilyen épületegyüttes egészségügyi hasznosítása – például magánkórház létesítése – vagy, ha a jogszabályi háttér lehetővé teszi, az idegenforgalmi vagy lakás célú hasznosítás.
Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester szerint az önkormányzat a kormánnyal ellentétben nem ingatlanértékesítési lehetőséget és pénzt lát az intézményben, hanem a beteg gyerekek megfelelő kezelését tartja elsődleges szempontnak. Mivel azonban állami tulajdonról van szó, az önkormányzat kezében nincs olyan eszköz, amellyel meg tudná akadályozni az ingatlanok értékesítését. A gyermekszanatórium egyébként helyi védettségű, úgynevezett intézményi besorolású ingatlan, esetében csak oktatási, művelődési és kulturális célú, egészségügyi vagy igazgatási épületek fejlesztésében gondolkozhat egy leendő beruházó.
origo.hu
Nincs második esély: életbe lépett Európa legszigorúbb drogtörvénye
