Harmincegy olyan állapotot, illetve betegséget sorol fel az Egészségügyi Minisztérium nemrég közzétett rendelete, amely sürgősségi ellátást igényel. Az egyik például az átmeneti keringés- vagy légzésleállással járó állapot, például a fulladás vagy az életet veszélyeztető ritmuszavar. A lapunknak nyilatkozó orvosok arra hívták fel a figyelmet, hogy bármely erősen köhögő-fulladó, vagy összevissza kalapáló szívverésre panaszkodó beteg ide sorolható, hiszen ezek a tünetek valóban utalhatnak életveszélyes állapotra, még ha a vizsgálatok után ki is derül, hogy semmiségről volt szó. Egy másik meghatározás az életet veszélyeztető vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés. Egy pici vérző seb nem tűnik nagy dolognak, de ha egy rozsdás vasszög okozta, akkor a tetanuszoltás elmaradása a betegnél életveszélyt okozhat. A sürgősségi ellátást igénylő kórképek között szerepel a központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórkép, például a szédülés vagy a fejfájás – olvasható a minisztérium által közzétett szabályozásban. Ki tudja eldönteni, hogy a szédülésre vagy mellkasi fájdalomra panaszkodó betegnek kell-e fizetnie, vagy nem. Csak a vizsgálatok után derül ki, hogy a tüneteket, mondjuk, infarktus okozta – hangsúlyozták a Magyar Nemzetnek nyilatkozó orvosok.
*
Lapunk megkereste Pikó Károlyt, az Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófa-orvostani Szakmai Kollégium elnökét, aki úgy fogalmazott: a kollégium állásfoglalása az volt, hogy nincs értelme a sürgősségi kórképek taxatív felsorolásának, hiszen a világon ez még sehol sem sikerült megfelelően. A sürgősségi igény fogalmát ugyanis nagyon nehéz pontosan meghatározni. Ezért inkább azt javasolták a tárcának, hogy ne az állapotok és a betegségek felsorolásával határozzák meg a sürgősség igényét. További javaslata az volt a kollégiumnak, hogy a heveny panaszokkal jelentkező beteg 24 órán belüli ellátását tegyék díjtalanná – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, ez nem járt volna-e azzal, hogy mindenki igyekezett volna heveny panaszt kreálni magának, s ezzel kibújni a díjfizetés alól, Pikó Károly úgy felelt: nem szabad mindenkiről a rossz szándékot feltételezni, inkább oktatni kell a lakosságot arra, hogy milyen esetben vegye igénye a sürgősségi ellátórendszert. Hangsúlyozta: javaslatuk szerint nem kellett volna megváltoztatni a sürgősségi igény jelenlegi törvényi megfogalmazását, amely azt tekinti azonnali szükségnek, amikor az ellátás elmaradása a betegnél súlyos egészségkárosodást vagy halált okozhatna.
Nemcsak a sürgősség kategóriájának pontatlansága, hanem számos más tisztázatlan kérdés miatt attól tartanak az orvosok, hogy komoly problémák jelentkeznek majd a vizitdíj bevezetésénél. – Ebből óriási gondok lehetnek – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az általa vezetett Uzsoki-kórházban azt tervezik, hogy vizitdíj-automatákat vásárolnak. „Több kellene, de valószínűleg csak öt automatát rendelünk majd a négy telephelyünkre. Valakinek még így is segítenie kell az oda érkező betegeknek a gép kezelésében, ezt valószínűleg a biztonsági őrökre bízzuk. A rengeteg idős embernek ugyanis gondot okozhat az automata használata, még akkor is, ha az utasításokat ad a képernyőre kiírva.” Golub Iván sorban állásra számít. Felhívta a figyelmet arra, hogy a részletszabályok még nem jelenhettek meg, így egyelőre értelmezési gondok vannak. Példaként említette, hogy közzétették azt a nyolc betegcsoportot, amelyben szenvedőknek nem kell vizitdíjat fizetniük. De egyelőre nem tudni, hogy csak akkor élveznek mentességet, ha az alapbetegséggel kapcsolatban fordulnak orvoshoz, vagy minden esetben – mondta. – Tehát ha egy cukorbeteg kötőhártya-gyulladással keresi fel a szakrendelőt, akkor fizet vagy nem? A daganatos betegek is mentességet kaptak, de mit történik azzal a nővel, akit öt éve melldaganattal műtöttek, sikerrel? Ő onkológiai beteg, vagy nem? – tette fel a kérdést. Hogyan fizettetjük ki a vizitdíjat a zavart vagy pszichésen korlátozott betegekkel, akiknek esetleg hozzátartozójuk sincs? – folytatta a kérdések sorát. Ha egy beteget műtét előtt kivizsgálássorozatra küldenek, akkor kis szerencsével 300 forintból megússza az egészet, hiszen egy nap csak egyszer kell vizitdíjat fizetni. Ha pechje van, és az intézményben nem tudnak az összes vizsgálatra az adott napra időpontot adni, akkor akár háromszor, négyszer is fizethet – hívta fel a figyelmet egy újabb problémára.
Szabó Károly háziorvos arról szólt, hogy a jogszabály szerint évi húsz alkalom után nem kell fizetni, ezt a beteg igazolja majd. Mi történik azonban, ha a páciens már mentességet élvezne a díjfizetés alól, de elvesztett egy bizonylatot? Mit tegyünk azzal a beteggel, aki nem hajlandó fizetni, de erőszakoskodik? Nálunk nincs biztonsági személyzet – vetette fel.
Nem ennyire borúlátó Ari Lajos, a vizitdíj bevezetéséért felelős miniszteri biztos. Mint mondta: a leggondosabb előkészítés mellett sem zökkenőmentes az ilyen rendszerek alapvető átalakítása. Minden félnek, így a betegeknek és a szolgáltatóknak is jóindulattal kell viseltetniük egymás iránt, hogy kisebbek legyenek a súrlódások. Közölte: röviddel a bevezetés után összegzik a tapasztalatokat, és ha szükséges, javaslatot tesznek a szabályok módosítására.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
