Nem volt meglepő a Malév privatizációs tenderén mindeddig részt vevő ír–magyar befektetőcsoport számára, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatósága – legutóbbi döntése szerint – velük nem folytatja a tárgyalásokat, ugyanis miután megismerték a légitársaság tényleges helyzetét, már nem tettek meggyőző ajánlatot. Értesüléseink szerint az ÁPV Zrt. vezetése csak január elején közölte a három versenyben maradt pályázóval a Malév 2006-ra várható üzemi veszteségét. Mint ismert, az ÁPV igazgatósága múlt héten csütörtökön döntött arról, hogy a Malév privatizációs tenderén két pályázóval, a litván LAL-lal és az orosz érdekeltségű AirBridge Zrt.-vel folytatja a tárgyalásokat. Lapunk arról is beszámolt, hogy a Malévra aspirálók január 4-én még módosíthattak ajánlatukon. Pontos tájékoztatást a pályázók a légitársaság tényleges helyzetéről csak ezt megelőzően kaptak, ami az íreket, illetve a mögöttük levő befektetőcsoportot álláspontjuk megváltoztatására késztette. Az ÁPV ugyanis értesüléseink szerint ekkor közölte az érdekeltekkel, hogy a 2006-os üzemi veszteség nem 28 millió euró, a hiány meghaladhatja a 60 millió eurót, vagyis a 15 milliárd forintot.
A még versenyben lévő litván befektetők úgy tartják, hogy amennyiben ők lesznek a befutók, az idei évet mindenképpen a Malév pénzügyi helyzetének rendezésére kell fordítani, ugyanakkor jelentős tőkebefektetést is terveznek. Mint azt David Keresztes, a LAL képviselője lapunkkal közölte, a vállalat megvásárlása esetén egy kelet-közép-európai légügyi konzorcium kialakítására törekednek, aminek a Malév meghatározó tagja lenne. Ezzel együtt Budapesten hoznának létre egy gyűjtő-elosztó forgalmi csomópontot, ahová a regionális és transzatlanti járatok csatlakoznának. A LAL a Malév áruszállítási pozícióit is erősíteni szeretné, ehhez pedig a budapesti központ megfelelő alapokat nyújthat – közölte David Keresztes. Ugyanígy az elképzelések között szerepel a flotta egységesítése és az informatikai hálózat fejlesztése. Az informatikai bővítésre a Malév küszöbönálló oneworld-tagsága miatt is szükség van, a csatlakozás egyébként a légitársaság piaci értékét is emeli. A légicég a napokban egészítette ki az elektronikus repülőjegy-értékesítő kapcsolatát valamennyi oneworld-taggal, köztük azokkal is (Japan Airlines, Royal Jordanian), amelyek a Malévval együtt csatlakoznak a légiszövetséghez, várhatóan ebben a fél évben. Furcsa módon az orosz sajtóban a napokban jelent meg az a hír, hogy a litván LAL esélyesebb a Malév megszerzésére, mint az orosz KrasAir fő magánrészvényeséhez kötődő AirBridge Zrt. A moszkvai Kommerszant orosz szakértőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az EU-tagság növeli a LAL győzelmi esélyeit, hiszen kiterjed rá az összes európai szabály.
Jelentős joghátrány érte az ÁPV által kizárt Sky Alliance Zrt.-t, a társaság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen válaszlépéseket tegyen – tájékoztatta lapunkat közleményében Máté Gábor, az igazgatóság elnöke. A Sky Alliance – többségében a Malév-pilóták által birtokolt cég – elmondása szerint a pályázat és az adatszoba-használat alatt végig hátrányt szenvedett, a kiíró külön eljárási szabályokat támasztott velük szemben. A Malév Zrt. menedzsmentje Máté Gábor szerint két pályázóval is tárgyalásokat folytatott, az ÁPV a Sky Alliance részére semmiféle értékelhető információt nem adott, a Malév tényleges állapotának felmérését lehetetlenné tette. A társaság az ÁPV hiánypótlással kapcsolatos felhívására részletesen elmagyarázta, hogy miért szükséges az állami résztulajdon határozott ideig történő fenntartása, hogyan biztosítható a többségi magyar tulajdon megőrzése a tőkeemelések során, valamint megerősítette, hogy a végleges vételárat és az alaptőke-emelést a tulajdonos ÁPV-vel közösen, a Malév valós helyzetének megismerése után kívánja meghatározni. Az ÁPV tavaly december 14-én úgy döntött, hogy a Sky Alliance-t – minden indokolás nélkül – kizárja a további eljárásból.
origo.hu
Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?
