Színlelt szerződés, kései szigor

Szigorú és gyakori ellenőrzések, komoly bírságok – ilyen jövőt festettek még tavaly nyáron azon vállalkozások elé, amelyek színlelt szerződések segítségével igyekeznek kikerülni az adó- és járulékfizetést. Úgy tűnik, a beígért fenyegetések elmaradtak, és az adóhatóság csak a szokásos vizsgálatok során veszi górcső alá a munkaviszonyokat.

Elterjedtté vált az utóbbi években a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. A módszer lényege: a „munkáltató” a nettó bér közel kétharmadára rúgó adó- és járulékteherrel járó hivatalos munkaviszony helyett vállalkozási szerződést köt a „munkavállalóval”, így mind a két fél komoly összegeket spórol meg. Az ilyen jogviszonyok elszaporodása azonban idővel a hatóságoknak is szemet szúrt, amelyek tavaly június 30-ig adtak időt a színlelt szerződések átalakítására. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szerint nem lehet szó két vállalkozás közötti jogszerű szerződésről akkor, ha az „alvállalkozó” mindennap a megbízó telephelyén, a megbízó tulajdonát képező eszközökön dolgozik, és világos szervezeti láncolatba tartozik. Tavaly július 1-je óta vár komoly büntetés az ilyen hamis jogviszonyokkal próbálkozó cégekre. Egyelőre azonban úgy tűnik: az adóhatóságnak nincs kapacitása arra, hogy átfogó, célirányos vizsgálatokat folytasson le. Lapunk kérdésére az APEH-nél azt közölték, hogy a szokásos vizsgálatok során fordítanak figyelmet a munkaviszonyok ellenőrzésére. A hatóság tehát egyelőre valószínűleg beérte annyival, hogy néhány előtérben lévő szakmában – javarészt azokban, ahol lehetővé tették a kedvező, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást – többségében munkaviszonyokká alakították a korábbi vállalkozási szerződéseket. Az
ekhóból befolyó bevételekből azonban kitűnik, hogy csupán néhány ezer főnél valósult meg ily módon a „jogszerűsítés”, márpedig korábban százezer körüli színlelt szerződésről és milliárdos adóhiányról értekezett a kormány.
Egyelőre csak be nem szedett milliárdokról beszélhetünk: aki ugyanis június 30-ig véget vetett a jogszerűtlen viszonyoknak és ezt jelezte is az APEH-nek, mentesült az adóhiány és a bírság megfizetése alól. Ezzel viszont természetesen csak azok a vállalkozások éltek, amelyeknél ilyen szerződések nyomára bukkantak a revizorok. Az APEH látókörébe tehát csak ez a szűk kör került bele.
Lapunk kérdésére az adóhivatalnál azt közölték, hogy színlelt szerződés okán az adóhatóság 116 határozatot hozott, az adó- és járulékhiány mértéke 4,1 milliárd, a bírságok és pótlékok összege pedig további közel kétmilliárd forintot tett ki. A munkáltatók csupán tizede hagyta azonban ki a kedvezményes lehetőséget, így a valóban befolyó összeg mindössze 53,4 millió forint. Ráadásul a 13 renitens adózó közül öt egyéni vállalkozó már befejezte tevékenységét, két adózó pedig felszámolás alatt áll. Igaz, négyen már kifizették a rájuk szabott összeget. Érdemes megjegyezni, hogy az adóhatósági megállapítások 2551 fő jogviszonyát ölelték fel, ám 228 adózó úgy tett bejelentést összesen további 741 dolgozóról, hogy erre – APEH-vizsgálat híján – nem volt köteles. Az adóhatóság összesen 3,8 milliárd forintnyi adó- és járulékhiány befizetésétől tekintett el. Azt, hogy az utóbbi hónapokban nem a színlelők leleplezése képezte a revizori ténykedések fő csapásirányát, az is jól mutatja, hogy az adóhatóság már 2006. július elején 105 határozatról és 2330 érintett főről számolt be lapunknak.