Elérte a 332,8 milliárd forintot az államháztartás decemberi hiánya, így a 2006-os államháztartási deficit – önkormányzatok nélkül – 2033,8 milliárd forint lett – tette közzé tegnap a Pénzügyminisztérium, amely ezúttal is a saját maga által felállított pesszimista előrejelzésnél kisebb hiányról számolt be. Az elmúlt hónapban a központi költségvetés 493,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 15,6 milliárd forintos deficittel zártak, míg a tb-alapoknál 176,1 milliárd forintos többlet keletkezett. A most közölt deficitadat, amely a GDP 8,7 százalékára rúgó pénzforgalmi hiányt rögzít, megerősíti, hogy a 2005-ös évhez hasonlóan tavaly is hazánk halmozta fel a legnagyobb hiányt az EU tagállamai közül. A decemberi egyenleg az előző évekkel összehasonlítva is kedvezőtlen, a korábbi három évben ugyanis rendre többlettel zárt a büdzsé. A tavaly decemberi többlet 212,7 milliárd forintot tett ki, igaz, a 2005-ös költségvetést a Budapest Airport Zrt. eladása mentette meg: a privatizációs bevételéből a kormány csupán hatvanmilliárd forintot fordított az államadósság csökkentésére, négyszázmilliárdot pedig folyó állami kiadásokra költött. Elemzők szerint a tavalyi év során többször módosított hiánytervet elsősorban a szeptembertől érvényes adóemelések miatt tudta tartani a Pénzügyminisztérium. Barcza György, az ING Bank elemzője lapunknak elmondta: a pénzügyminisztériumi adatsorból látható, hogy az adóbevételek alakultak jobban az előirányzott mértéknél, a befolyó többletbevételből így több, előre be nem tervezett tételt – így a MÁV-nak juttatott gyorsegélyt – tudott kifizetni a kormány. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 milliárd feletti hiányban olyan kiadások is bizonyosan szerepelnek, amelyeket eredetileg az idei évre szándékozott elszámolni a tárca. Ennek fő célja az, hogy az idén látványos előrelépést lehessen felmutatni a hiánycsökkentés terén.
origo.hu
Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot
