Már most látszik, hogy a múlt év végi kormányintézkedések, valamint az önkormányzatok áremelései nyomán nagyobb lesz az első fél évben a fogyasztói árak emelkedése, mint azt korábban a Magyar Nemzeti Bank várta – figyelmeztetett a jegybank által szervezett inflációs konferencián tegnap Járai Zsigmond. Úgy vélte, az év első felében néhány hónapig akár két számjegyű is lehet az infláció üteme, ezért különösen fontos, hogy a jegybank lehűtse az inflációs várakozásokat. Az MNB elnöke hangsúlyozta: a jegybank legfőbb célja, hogy az inflációt tartósan alacsony szinten tartsa, a magas infláció ugyanis akadályozza a gazdaság és a társadalom fejlődését. Az öt évvel ezelőtt bevezetett inflációs célkövetés eredményeit értékelve rámutatott: a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy a korábban tíz százalék körül beragadt pénzromlási ütem jelentősen mérsékelődött. Járai arról is beszámolt, hogy az MNB és a Pénzügyminisztérium szakembereinek együttműködésében már készül a jegybanki törvény legújabb módosítása, ami – a korábbi évek változtatásaival ellentétben – növelné az MNB függetlenségét. Emlékeztetett: az uniós tagállamok közül ma a magyar jegybank a legkevésbé független, a 2002 óta történt törvénymódosítások ugyanis fokozatosan csorbították a függetlenséget. A sikeres monetáris politika eszközének az MNB elnöke a jegybanki függetlenség mellett a hitelességet és az átlátható működést nevezte. Az eseményen felszólaló nemzetközi bankvezetők ugyancsak arra figyelmeztettek, hogy a magas infláció alapjaiban veszélyezteti a gazdasági növekedést. Malcolm Knight, a Nemzetközi Fizetések Bankjának igazgatója rámutatott: a jelentős ikerdeficit, azaz az államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya miatt az infláció elleni küzdelem különösen nehéz Magyarországon. Jürgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja az államháztartási és a monetáris politika összhangjának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt