Tőkeemelés címén az idei költségvetési kiadások között a MÁV Zrt.-nek 111,7 milliárd forint juttatás szerepel, így negyedévente papírforma szerint 27,9 milliárd forint tulajdonosi forrást kap a vasúttársaság. A Pénzügyminisztérium jóváhagyásával viszont az első negyedévben költségvetési forrásból 47 milliárd forint friss tőkéhez jut a MÁV, ami 19,1 milliárd forinttal több, mint az egész évre számított időarányos juttatás. Mindezt a vasúttársaság kritikus gazdasági helyzete indokolja, amit az is igazol, hogy jelenlegi működését csak a tavaly decemberi 24,4 milliárd forint költségvetési gyorssegély révén tudta fenntartani. Az eltelt négy-öt év gazdálkodása, a tulajdonosi szemlélet, illetve irányítás miatt a MÁV saját tőkéje tavaly elfogyott, s a jegyzett tőkét – a saját tőke leapadása, valamint a társaság nem megfelelő hitelképessége miatt – előbb 208 milliárd forintról 80 milliárd forintra, majd 20 milliárd forintra kellett csökkenteni. A MÁV gazdálkodása és működése ebben az időszakban leginkább a külső, pénzintézetektől származó források igénybevételére épült, s a személyszállítás menetdíjakkal nem fedezett kiadásainak csak egy részét – általában a felét – térítette meg az állam, ezért a fejlesztések mellett a működési költségekhez is hitelt vett fel a társaság. A jelentős hitelek s ezek kamatai, valamint a korszerűtlen infrastruktúra fenntartásából adódó kiadások ellehetetlenítették a MÁV működését. Mindez csak az egyik indoka a társaság leépülésének, a MÁV tényleges gazdálkodását és a működését még maga a tulajdonos sem látja át. A Magyar Vasúti Hivatal – mint arról korábban beszámoltunk – egy vizsgálatában például arra mutatott rá, hogy két térségi mellékvonal működtetésének esetében a felhasznált állami forrásoknak csak a felét tudta ténylegesen igazolni a MÁV.
A vasúttársaság tavalyi vesztessége 104 milliárd forint volt, amit leginkább a hitelállománya múl felül. Tavaly év végén a MÁV Zrt. adósságállománya 356 milliárd forint volt, ezen belül 277 milliárd forintot állami garanciavállalás mellett vett fel a társaság. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tavaly decemberben a parlamentben azt közölte, hogy működési hitelt nem vesz fel a társaság. A hitelállomány egy részét az állam által juttatott forrásokból fizeti vissza a MÁV, ugyanakkor a tervek szerint az adósság a MÁV Cargo Zrt. eladása révén lesz jelentős mértékben csökkenthető. Az egyébként nyereséges, és a nemzetgazdaság számára stratégiai jelentőségű vasúti áruszállító társaságot elsősorban azért akarják most eladni, hogy a MÁV törleszteni tudja hiteleit. A privatizációs eljárás egyébként folyamatban van, az elképzelések szerint a MÁV, illetve az állam az év végén adna túl az áruszállító társaságon. Ehhez képest csekély összegnek tűnik az a 6,5 milliárd forintos éves hiány – bár ez is csak a MÁV kimutatásaiban szerepel –, amit annak a 28 mellékvonalnak a fenntartása jelent, amelyből tizennégyen március elejétől szüneteltetik a forgalmat. A MÁV idei üzleti terve ugyan csak év közepén készül el, a minisztérium tájékoztatása szerint a 2007-es vesztesség nem haladhatja meg a tavalyit. A MÁV költségei a múlt évinél több vonat közlekedtetése, a magas hitelállomány és az üzemeltetési kiadások miatt emelkednek idén.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
