Tüntetés a Capitolium előtt

Nem lehet tovább hallgatni – mondta a százezres tüntetőseregnek vasárnap Jane Fonda a washingtoni Capitolium előtti téren. Ezen a helyen 1969-ben 250 ezer ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a vietnami háború ellen. Bár az amerikai kormány az utóbbi időkig mindent megtett, hogy ne mossák össze az iraki és a vietnami háborút, a lakosság többségének a hasonlóság több mint szembeszökő.

Harmincnégy évvel a vietnami háború elleni tiltakozás után ismét Jane Fonda állt a pódiumon a National Mallon, és ismét a harcok befejezésére szólított fel. „Szomorú, hogy még mindig ezt kell tenni” – mondta az egykori „Hanoi Jane”. A színésznőről mindenki tudta, hogy ellenzi a háborút – 1972-ben, a vietnami háború idején Hanoiba is ellátogatott, hogy a kommunista észak-vietnami hadsereg rohamsisakjában, légvédelmi ütegek között fotóztassa magát –, ám mostani megszólalása igazi meglepetés. A hanoi kalandból ugyanis nem jött ki jól, sokan bírálták, hogy a honfitársai ellen harcoló kommunisták mellé állt. Évekkel később Fonda bocsánatot kért a fotó miatt, ám a háborúhoz való viszonyán nem változtatott.
Az amerikai főváros emblematikus tere számos tüntetést látott az ország történelme során. Itt mondta el „Van egy álmom” beszédét Martin Luther King Jr. 1963-ban, 200 ezer tüntető előtt. A feketék jogaiért küzdők 1955-től kezdve hallatták a hangjukat, utcai felvonulásokat szerveztek, petíciókat írtak alá, erőszakmentes és erőszakos úton egyaránt küzdöttek jogaik elismeréséért. 1962-ben Robert Kennedy szenátor, az elnök öccse kijelentette: „Az íreket egykoron nem szívesen fogadták be. Most egy ír katolikus az Egyesült Államok elnöke. Nem kérdés, hogy az eljövendő negyven évben egy néger is betöltheti ezt a pozíciót.” Nem rajta múlt, hogy jövendölése nem teljesedett be, eleddig csak fehér ember foglalta el az ovális irodát. Martin Luther King később megszervezte a szegények menetét is, amely Mississippi államból vitte volna a „szegények hadseregét” Washingtonba. A polgári jogi aktivistát a program befejezése előtt, 1968-ban lelőtték.
Hozzá hasonló nagy hatású vezetője azóta sem volt a civil amerikaiaknak, ám egyes hírességek rendszeresen megjelennek a kormány- és háborúellenes tüntetéseken. A mostani tiltakozó akción is felszólalt Tim Robbins amerikai színész, aki a novemberi félidős választásokat „egyértelmű jelzésnek” nevezte, amely a háború befejezésére szólít fel. Hozzá hasonlóan a tiltakozások állandó résztvevője Sean Penn, aki korábban újsághirdetésben kérte az elnököt, ne támadja meg Irakot. Penn 2002-ben Irakba utazott, 2005-ben pedig részt vett Teheránban a pénteki imán.