Sikertelenül zárult a Bábolna Zrt. szendrői és kerteskői gazdaságainak privatizációs eljárása. A pályázati anyagokat a szokásosnál többen vásárolták meg; a befektetői érdeklődést a gazdaságokhoz tartozó több mint 6600 hektár termőföld kelthette fel – mondta lapunknak Kocsis Péter. A Bábolna Zrt. tavaly november végén írt ki pályázatot a céghez tartozó szendrői és kerteskői gazdaságok eszköz- és földvagyonára. A szendrői gazdaság eszközvagyonának minimálárát 232 millió forintban, a kerteskőiét pedig 200 millió forintban jelölték meg. A szendrői gazdasághoz jelentős nagyságú, 6180 hektáros birtok, a kerteskőihez pedig 483 hektáros termőföldvagyon tartozik. Mivel a földterületek a Nemzeti Földalap (NFA) vagyoni körébe tartoznak, a gazdaságokat azonos időpontban, külön-külön kiírt, de a Bábolna Zrt. és az NFA által együttesen elbírált, nyilvános, egyfordulós pályázat során próbálták értékesíteni. Vagyis csak az a pályázó lehetett eredményes, aki mind a Bábolna Zrt. által az eszközvagyonra, mind az NFA által a földvagyonra kiírt tenderre érvényes ajánlatot nyújtott be – világított rá Kocsis Péter.
Elmondása szerint a konzultációt kérő befektetők közül többen is jelezték, hogy e különleges helyzetre való felkészülés gondokat okozott nekik, legfőképp azért, mert a meghirdetés időpontja nem volt túl szerencsés. A november végén közzétett pályázatra január másodikáig lehetett ajánlatokat tenni, vagyis a rendelkezésre álló harminc napból a közbeeső ünnepek miatt alig húszat tudtak kihasználni – mutatott rá a vezérigazgató. Mindazonáltal lapunk információi szerint a legtöbb befektető – éppen a jelentős földterületek miatt – a szendrői gazdaság iránt érdeklődött, végleges ajánlatot pedig azért nem nyújtottak be, mert a kiírók az eszköz- és földvagyonra együttesen másfél milliárd forintot követeltek. Információink szerint a befektetők 500-600 milliós árat tartottak elfogadhatónak, mivel a szendrői gazdaság eszközparkja nagyrészt elavult, 6180 hektáros területéből pedig 1100-1200 hektárnyi a művelhető rész.
A két gazdaság értékesítési terve egyébként egybecseng azzal a júliusban hozott kormányzati döntéssel, hogy a közeljövőben földjeivel együtt privatizálják a magyar mezőgazdaság egykori zászlóshajójának maradékát, a Bábolna Zrt.-t. A főként állattartással foglalkozó gazdaságok eladása ezt a tervet lendítené előre, mivel a kormányhatározat szerint a Bábolnát csak e két gazdaság eladását követően lehetne értékesíteni.

Kánikulai hétvége: 33 foknál is melegebb lehet