Egy magyar biztonsági őrt is megöltek abban a rajtaütésben, amelyet iraki fegyveresek hajtottak végre tegnap Bagdadban egy civil szervezet konvoja ellen. A férfi a Unity Resources Group (URG) nemzetközi cég „kritikus támogató szolgáltatások” üzletágának alkalmazásában állt, amely az amerikai demokrata párthoz kötődő Nemzeti Demokrata Intézet (NDI) demokráciaterjesztő és jótékonysági szervezet tevékenységét biztosította. A magyar áldozaton kívül az URG egy horvát és egy iraki alkalmazottja, és az NDI egy amerikai női munkatársa is életét vesztette.
A támadás akkor történt, amikor a konvoj útnak indult a vezető szunnita párt Jarmuk negyedben lévő főhadiszállásáról, ezért nem zárható ki, hogy arra nem is a megszállók elleni harc, hanem a féktelenül dúló síita–szunnita polgárháború keretében került sor. A támadók a környékbeli háztetőkről nyitottak tüzet, több kocsi kigyulladt, és az áldozatok szénné égtek, az egyikük holttestét (nem tudni, melyikükét) állítólag nem is sikerült megtalálni.
A mintegy 650 ezer iraki és háromezer amerikai életet követelő megszállás alatt eddig két magyart öltek meg Irakban. Varga-Balázs Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatóját, a TOIFOR cég alkalmazottját 2003 novemberében egy ellenőrző pontnál amerikai katonák lőtték agyon, mert állítólag öngyilkos merénylőnek vélték. Az Irak lerohanása után kiküldött magyar szállítózászlóalj katonája, Nagy Richárd 27 éves szakaszvezető pedig akkor halt hősi halált, amikor eltalálta egy útszéli pokolgép repesze.
– Rendkívül sajnálatosnak tartom a halálesetet, de nyilvánvaló, hogy itt nem katonáról van szó, márpedig kormányunk a Magyar Honvédség katonái iránt visel teljes felelősséget – hárította el Keleti György, a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnöke azt a felvetésünket, nem kellene-e a még kint szolgálatot teljesítő katonáinkat haladéktalanul hazarendelni.
*
Keleti hangoztatta: aki civil céggel szerződik ilyen rendkívül veszélyes területen speciális feladatra, annak számolnia kell az óriási kockázattal. Felidézte, korábban már előfordult hasonló eset. Akkor ugyancsak nem katona, hanem közvetítők útján egy civil szervezettel önként kapcsolatba került magyar személy vesztette életét.
Simicskó István (Fidesz) szerint nem tudni pontosan, hogy a katonákon kívül hány magyar teljesít fegyveres vagy biztonsági szolgálatot Irakban. Annyit tudni csak, hogy 17 katonánk tartózkodik a közel-keleti országban, akik iraki katonai közép- és felső vezetők kiképzését látják el. – Irak nem biztonságos, ez nem kérdés. A honvédelmi tárca most akarja megduplázni az iraki kontingens számát, holott szövetségesi kötelezettségeinknek másképpen is eleget tehetnénk – mondta Simicskó. A politikus Romániát hozta fel példaként. A román kiképzőtisztek ugyanis nem mentek Irakba, hanem a kiképzendő irakiak utaztak Romániába.
Az egyre súlyosabbá váló konfliktusban – amelyben fordulópontot jelentett a megbuktatott elnök, Szaddám Huszein botrányos jogi körülmények közötti elítélése majd kivégzése – a magyar szerepvállalás kezdetén többek között Kovács László akkori külügyminiszter (ma hazánk uniós biztosa Brüsszelben) azzal indokolta a részvételt, hogy a háborúra igaz okokból került sor, és hogy magyar vállalkozások jelentős megrendelésekre tehetnek szert az újjáépítés során. Ezzel szemben eddig rendkívül kevés magyar cég (például a már említett, tábori vécéket üzemeltető TOIFOR) jutott szerephez: részben az eszkalálódó konfliktus tartotta távol őket Iraktól, másrészt pedig az a tény, hogy a különböző nemzetközi fórumokon a szociálliberális kormányzat nem tudott kijárni koncessziókat Magyarország számára.
Bár 2004-ben véget ért a szállítózászlóalj tevékenysége (a Fidesz nem járult hozzá küldetésük meghosszabbításához), a kormány katonákat küldött a NATO iraki katonákat kiképző és felfegyverző miszsziójába. Gyurcsány Ferenc egyik első lépéseként pedig 77 darab T–72 tankot adományozott Iraknak.
Miközben a háborút már az amerikai politikai elit fele és az amerikai társadalom többsége sem támogatja, az Irakban minap látogatást tevő Szekeres Imre honvédelmi miniszter azzal állt elő, hogy a Bagdadban szolgáló magyar katonák létszámát 10-15 fővel növelni lehetne. Közben az Egyesült Államok szövetségeseként Irakba bevonult legtöbb európai ország határozott kivonulási ütemterv szerint folytatja katonái kivonását a polgárháborúba süllyedő országból: tegnap Szlovákia jelentette be, hogy megkezdte csapatai kivonását.
vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
TAJ-kártya nem játék, ezt kell tenni elvesztése vagy megtalálása esetén
