Mivel túl bonyolult a rendszer, nem lehet biztosat állítani arról, milyen lesz a hazai éghajlat jövője – mondta lapunknak Zágoni Miklós fizikus. Mint fogalmazott, a szakértők csak trendeket és valószínűségeket tudnak felvázolni. Szerinte a legnagyobb lehetősége a melegedési tendenciának van. – Ez azt jelenti, hogy Magyarország átlaghőmérséklete a következő 10-20 évben várhatóan tovább emelkedik, 2025-ig akár további egy Celsius-fokkal – jelentette ki a fizikus. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt 30 évben (1974 és 2004 között) egy fokkal már megnőtt az átlaghőmérséklet, és az elmúlt 50 éves időszakban, az 1950-es évektől máig, átlagosan körülbelül 12 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége. – Hacsak valami különös fordulat be nem áll az éghajlati rendszerben, akkor ennek a tendenciának a folytatódására számítunk – jegyezte meg Zágoni. – A nyarak hosszabbá, szárazabbá és melegebbé, a telek enyhébbé válnak, a fagyos napok száma csökken. De ezt a folyamatot bármikor megszakíthatja néhány, a trenddel ellentétes, hűvös, nedves év. Ezért nem állíthatjuk, hogy hazánk időjárása például a közép-spanyol, kasztíliaihoz lesz hasonló, ott ugyanis elég ritka, hogy az idő a tipikustól eltérjen. Nálunk viszont nagyon könnyen előfordulhat, hogy találkozunk hosszú, forró, száraz nyarakkal, de a rákövetkező évben vagy években ezzel ellentétes jellegű évszakokkal – folytatta a kutató. Mint mondta, az előrejelzést az teszi rendkívül nehézzé, hogy a Kárpát-medence éghajlatát három különféle hatás együttese alakítja. Délről érkezik a mediterrán jellegű, sőt néha szubtrópusi eredetű meleg hatás, északnyugatról az atlanti-óceáni enyhe, nedves, csapadékos idő, keletről-északkeletről pedig a belső kontinentális hatás, ami télen nagyon nagy hidegeket képes ránk szabadítani. Zágoni Miklós kifejtette azt is, hogy a Kárpát-medencében valószínűleg a déli hatás erősödik majd meg, s ez délen, Pécs környékén növekvő melegedést és enyhe teleket hoz. – Lehetséges, hogy ez a mediterrán hatás felnyomul egészen a Balaton vonaláig, sőt át is lépheti azt. Ez nyilván – távlatilag, tendenciájában – megmutatkozik a tó vízmérlegében is: nagyobb meleg, több párolgás, kevesebb eső hosszú távon tartósabb apadáshoz vezethet. A másik „nagy vesztes” a Duna– Tisza köze, a Kiskunság lehet további szárazsággal, elsivatagosodási tendenciával – vetítette előre a lehetőségeket a fizikus. A szakértő szerint az északnyugati, atlanti szelek északabbra tolódása több csapadékot hozhat Észak-Magyarországra, a Kárpátokra, s így esetleg a Tisza vízgyűjtő területére is, ami fokozza az árvízveszélyt. Ugyanakkor erősebbé válhatnak az északi kis folyóinkon (a Sajón, a Hernádon, a Bodrogon) a hirtelen árvizek. A nyugati áramlás északabbra húzódása miatt pedig nőhet Németország csapadékossága, ami a dunai árvizek nagyságát fokozhatja, ahogyan ezt már az utóbbi években is tapasztalhattuk.
Az okokról szólva Zágoni Miklós kifejtette: globálisan a szén-dioxid-kibocsátás okozza a felmelegedést, ezért csak nemzetközi öszszefogással (a légszennyezés viszszafogásával, alternatív üzemanyagok, erőforrások alkalmazásával, takarékosabb energiafelhasználással) lehet védekezni ellene. – Magyarországot is nemzetközi szerződések kötelezik vállalásainak a teljesítésére, és a hazai gazdaságnak is érdeke a kisebb energiafogyasztás, a hagyományos erőforrásoktól való függés csökkentése. De a védekezés csak akkor lesz eredményes, ha a nagy kibocsátók (Amerika, Kína, India, Oroszország, Brazília stb.) is mielőbb visszafogják a környezet károsítását. A most készülő nemzeti éghajlat-változási stratégia a szén-dioxid-kibocsátás hazai csökkentéséről és a regionális klímahatások elleni védekezés módozatairól rendelkezik majd – ismertette a fizikus.
E nemzeti stratégia ötletét 2003-ban a kormány által finanszírozott és az Akadémia által kidolgozott projekt, a Változás–hatás–válasz program vitte be a köztudatba – mondta lapunknak Láng István kutatóprofesszor, a program igazgatója. Szerinte a kabinetnek már három-négy évvel ezelőtt ki kellett volna dolgoznia a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, de üdvözölte a tervet, amely szerint az idén már az Országgyűlés napirendjére kerül a téma. Láng István is hangsúlyozta: szárazabb éghajlat alakulhat ki hazánkban, amelynek következtében elszaporodhatnak az élősködők és kártevők, sőt visszatérhet a malária is. Pálmafák azonban az elkövetkező negyven évben nem nőnek majd a Kárpát-medencében, akkora felmelegedés ugyanis nem lesz.
origo.hu
Nehéz helyzetbe került az egyik legnépszerűbb TikTok-sztár
