Az új vagy legalább módosított alkotmány igénye a tavaly szeptemberben kialakult morális válság után vált sürgetővé. Ahogy Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász fogalmazott: a jelenlegi alkotmány ugyan működik, de közjogi bombán ülünk. A normaszöveg-tervezet azt hivatott bemutatni, hogyan képzeli el a civil értelmiség az új konstruktum szerkezetét, tartalmi javaslatokat tesz, illetve rávilágít, milyen problémák vannak a jelenlegivel. Az alkotmányozást a fórum nem a politikát és pártokat megkerülve, hanem azok segítségével alakítaná ki. – A civil társadalomnak nem az az érdeke, hogy a jogkörét megnövelje, hanem úgy akar változtatni a képviseleti demokrácián, hogy az tényleg a társadalmat képviselje – mondta Szentpéteri Nagy.
Szerinte az nem vitatható, hogy az Országgyűlésnek kell alkotmányoznia, de az nincs eldöntve, kinek kell a szövegezést végezni. Éppen ezért közjogi kerekasztal létrehozását javasolja. Ugyanis Magyarországon az alkotmánymódosítást a parlament végzi, s ez később saját magára is hatályos lesz. Rávilágított, ez szembemegy az ésszerűség elvével, és nem is jellemző a fejlettebb államok alkotmányára.
A vázolt tervezet egyik legfontosabb pontja a kétkamarás parlament létrehozása. A szakember két előnyét nevezte meg ennek a formának: az egyik, hogy a második kamara egy másfajta képviseletet biztosít. A másik pedig, hogy lassítja a törvényhozást, ezáltal megfontoltabbá is téve azt. Az elképzelés szerint a felső házat nem ugyanabban az évben választanák, mint az alsót (ez a jelenlegi parlament lenne), mert ezáltal is különbözne a két kamara összetétele. Változást jelentene az az ötlet is, amely alapján a ciklus nem négy, hanem öt évig tartana – az európai parlamenti mandátumhoz hasonlóan –, viszont az Országgyűlést bármikor feloszlathatná a köztársasági elnök, mint Európa legtöbb államában.
Nyitva maradt viszont a kérdés, hogy milyen alapon álljon össze a második kamara. Itt a lehetőségek között felmerül a területi alap – ezzel szemben felhozható, hogy ugyanúgy pártok állítanának jelölteket, és lényegében semmi nem változna. Opció lehet ezenkívül még a szakmák szerinti, illetve a szenioritás alapján felálló grémium.
A jelenlegi alkotmány súlyos hibájaként jelölték meg a köztársasági elnöki jogkört. Szentpéteri Nagy Richárd úgy véli, át kellene ezt is alakítani, másfajta jogokat kellene a kezébe adni, mint eddig. Ugyanis a népszavazási és törvénykezdeményezés, valamint az Országgyűlés előtti felszólalás olyan jogosultság, ami bár létezik, az elnök sosem él vele, ráadásul nem illik bele a parlamentaritás elvrendszerbe. Ezek helyett a javaslat kinevezési és parlament-feloszlatási joggal ruházná fel a mindenkori államfőt. Előbbire azért lenne szükség, hogy ne forduljon elő olyan helyzet, mint nemrég a legfőbb ügyész kinevezésekor. A rendszer éppen fordítva lenne működőképes: az Országgyűlés jelöl, és az elnök választ – véli Szentpéteri. A parlament feloszlatásának lehetősége pedig megoldást jelentene olyan esetekben, mint a jelenlegi is, amikor tulajdonképpen a bizalmi szavazás értelmét veszti.
A köztársasági elnök megválasztásának rendje sem megfelelő, ezért a civilek több javaslatot dolgoztak ki a módosításra. Elhangzott, olyan rendszert kell kialakítani, amely valóban legitim hatalmat ad, és nem olyan nevetséges, megalázó helyzetet idéz elő, mint Sólyom László megválasztásának esetében. Szentpéteri kifejtette, hogy a közvetlen voksolásnak akkor van értelme, ha a köztársasági elnök széles jogkörrel rendelkezik, nálunk viszont jóformán protokolláris funkciója van.
Az alkotmányjogász ezért úgynevezett elnökválasztó testületet hozna létre, amelyben minden hatalmi ág képviseltetné magát, és többek között jelen lennének benne a parlament és a kormány tagjai is. A javaslat alapján az elnök nem lenne újraválasztható, hanem az épp regnáló államfő jelölné ki az utódját, akinek az említett testület szavazna bizalmat vagy utasítaná el.
origo.hu
Életbe lépett az új kábítószer-ellenes törvény
