Továbbra is kitart amellett a Kormányszóvivői Iroda, hogy a Gönczöl-bizottság nem a kormány munkaszerve. Kijelentették, a testület a kormánytól teljesen függetlenül végezte a munkáját, nem egyeztették a kedden közzétett jelentés tartalmát egyetlen kormánytaggal vagy kormányzati szervvel sem. Hasonlóan vélekedett Lövétei István alkotmányjogász, aki szerint a Gönczöl-bizottság „a szó szoros értelmében” nem kormányzati szerv, hiszen nem intézményesült, nem épült be a kormányzati struktúrába. Ezzel szemben Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai elemző főosztályának vezetője kedden azt nyilatkozta, jogi értelemben egy olyan munkacsoportról van szó, amelyet kormányhatározat hozott létre, és amely a vonatkozó jogszabály szerint a kormány szerve. Ráadásul a munkacsoport elnöke és három további tagja köztisztviselőként miniszteri tanácsadó – hangsúlyozta Kumin. Ismeretes, a jelentés kritizálta a köztársasági elnököt, súlyos bírálatot kapott a rendőrség és a Fidesz, míg a kormány csupán enyhén feddésben részesült.
A Gönczöl-bizottságot az őszi erőszakos utcai cselekmények hátterének kivizsgálására állította föl a Gyurcsány-kabinet. Az erről szóló novemberi kormányhatározat a központi államigazgatási szervekről szóló 2006-os törvény 25. paragrafusára hivatkozik. Sok mindent elárul, hogy ez a paragrafus „A kormány szervei” címet viselő fejezetben található. A határozat azt is egyértelművé teszi, hogy a testület a kormány számára készíti értékelését. A bizottság „független” voltát gyengíti az is, hogy honlapjuk (www.gonczolbizottsag.gov.hu) egy kormányzati oldal.
Balog Zoltán (Fidesz) szerint a néhány megfontolandó szakmai javaslat mellett csalódást okozott a jelentés. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a kormány egy határozatban kormánytisztviselőket kér fel arra, hogy értékeljenek olyan eseményeket, amelyekben a kormány felelőssége is felvetődik, akkor politikai elfogultságra is számítani lehet. A képviselő szerint a jelentésben a kormány kommunikációja köszön vissza olyan döntő pontokon, mint az őszödi beszéd, vagy az ellenzék szerepének megítélése. Közölte: számára akkor vált teljesen hiteltelenné a jelentés, amikor az a Fidesz népszavazási kezdeményezését alkotmányos rendet destabilizáló eszköznek titulálta. Súlyos hiányosságként említette, hogy a dokumentum a szakmai és politikai felelősség kérdését nem vizsgálta. Hozzáfűzte, a testület egyáltalán nem foglalkozott Gyurcsány Ferenc kormányfő, Petrétei József rendészeti miniszter, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, valamint Szabadfi Árpád, az MTV-székház ostrománál eljáró országos rendőrfőkapitány-helyettes felelősségével.
– A nemzeti ünnepre meghívott ötvennégy külföldi delegációnak az állami rendezvénysorozaton való jelenléte miatt a brutális rendőri intézkedéssorozatot csak kormányfői jóváhagyással hajthatták végre. A jelentés arról sem szól, hogy október 23-án nem egyszerűen egy-két rendőri atrocitás történt, hanem „strukturális” erőszak volt az utcákon a hatóság részéről – fogalmazott Balog Zoltán.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség