Immár nem először Batthyány Lajoshoz, illetve a reformkori politikusokhoz hasonlítja magát és kormányát Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök tegnap, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján csaknem egyórás évértékelő beszédet mondott, amelyben elismerte: Magyarország a rendszerváltás óta talán legnehezebb hónapjait élte át. Ő azonban nem akar a közelmúlttal foglalkozni, a régmúlt és a mostani kormányzás közötti „hasonlóságról” viszont azt mondta: demokratikus hazafiságra van szükség, a 200 éve született Batthyány Lajos által fémjelzett nemzeti progresszióra. – Kossuth, Széchenyi és Deák nagyszerű törekvései irányt adtak a kormánynak felemelni az országot, küzdeni szenvedéllyel és erővel a reformokért a középszerű pártoskodás helyett – hangoztatta. A kormányfő összekötötte az ország megújítását a nyugodt reformpolitikával, amely szerinte az előbb említett államférfiak politikáját is jellemezte.
Gyurcsány a gyülekezési és szólásszabadság védelmét ígérte a jövőre nézve, ugyanakkor elutasította az utcai zavargásokat és az otromba személyeskedéseket. Közölte azt is, hogy majd a választók 2010-ben eldönthetik, tovább folytatódjon-e a reformpolitika, s hogy méltó utódai lesznek-e a reformkor legkiválóbb politikusainak.
– A költségvetés kiigazításával megteremtettük az egyensúlyt, újabb kiigazításokra nem lesz szükség, ha a világgazdaságban nem történik valamilyen rendkívüli esemény – közölte Gyurcsány, aki köszönetet mondott minden polgárnak, hogy elfogadta a megszorítások szükségességét. Nemcsak a választópolgároknak, hanem a kormánypárti képviselőknek is külön megköszönte a megszorítócsomag megszavazását, s feléjük fordulva hangsúlyozta: „önök a hazájukat és a nemzetet szolgálták”. Az elkövetkező éveket a miniszterelnök úgy jellemezte, hogy az idei esztendő lesz a legnehezebb, de jövőre már nem csökkennek a reálbérek, 2009-től pedig emelkedhetnek is azok, s ekkor már a reformok, fejlesztések hatásai is érezhetők lesznek.
Az igazi botránynak Gyurcsány Ferenc azt nevezte, hogy a mai felnőttek nagy részének nem jó az írott szövegértése, kevesen beszélnek idegen nyelvet, sokan a valóságos bérükhöz képest kevesebb tb-járulékot fizetnek, ezért nem lesz megfelelő nyugdíjellátásuk. Külön kiemelte, hogy az oktatásban megújul a köz- és a felsőoktatás ágazata, 30 ezer tanterembe ígért a világra kaput nyitó digitális táblákat, valamint az óvodai korhatár leszállításáról, több bölcsődéről és ezer általános iskola felújításáról beszélt.
Az egészségügy kapcsán Gyurcsány úgy fogalmazott: végigviszik a reformot, de vélhetőleg Molnár Lajos miniszterre utalva jelezte, hogy oktalannak tartja a túlbuzgóságot is. Egyben nem ítélte szerencsésnek, hogy a gyermekeiket kórházba kísérő szülőknek fizetni kelljen az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele miatt, s ezen rendelkezés eltörlését helyezte kilátásba. A kormányfő szerint nem kell sokat várni arra sem, hogy a kórházakban egy-két ágyas szobák legyenek, s mindegyikben legyen televízió, internet-hozzáférés. Beszédében Gyurcsány öt zászlóshajót is emlegetett. Itt említette a gyermekszegénység csökkentését, az oktatás fejlesztését, a kis- és középvállalkozások EU-forrásokból való pályázatalapú támogatását, a hátrányos helyzetű kistérségek megsegítését mintegy 120 milliárd forinttal, valamint a nagyvárosi tudásközpontok egyenként 60-80 milliárd forintos fejlesztési támogatását.
Semjén Zsolt (KDNP) azt találta a legbotrányosabbnak a miniszterelnök felszólalásából, hogy önmagát Batthyány Lajoshoz hasonlította azok után, hogy válságba sodorta Magyarországot. A kormánypárti padsorokból harsány nevetéssel válaszoltak Semjén kritikájára, mire az ellenzéki képviselő megjegyezte: ő is mulatságosnak tartja Gyurcsány hasonlatát. A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra: a közbeszédben a hazudós jelzőt érdemelte ki a kormányfő, és jelentős szerepe volt abban, hogy hazánk az utolsó helyre sodródott a régió gazdaságaihoz viszonyítva.
Dávid Ibolya (MDF) felszólalását egy jókívánsággal indította. – Hát, boldog új évet kívánok! – emelkedett szólásra a pártelnök, aki szerint tavalyhoz képest nem változott semmi a közéletben. Bírálta a Fideszt, amiért az továbbra is kivonul az ülésteremből, amikor Gyurcsány Ferenc kér szót, és kifogásolta azt is, hogy a miniszterelnök még mindig retorikai légvárakat épít, miközben a tettek mezején légüres térben mozog.
Kuncze Gábor (SZDSZ) arról beszélt: itt lenne már az ideje végre megérteni, hogy az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati és adórendszer átalakítása az emberekért van, erről szól a szabad demokraták ötpárti kezdeményezése.
Lendvai Ildikó (MSZP) a miniszterelnök helyett Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető beszédére reagált. Lendvai úgy vélte, politikustársa rossz hasonlattal élt, amikor idegen utazónak nevezte a kormányfőt. Szerinte ebben benne van az „idegenszívűség gyilkos vádja”.
Marad a kivonulás. Ezután is minden előre bejelentett miniszterelnöki felszólalásnál kivonul a Parlament ülésterméből a Fidesz és a KDNP. Ezt a két párt zárt frakcióülése után Navracsics Tibor, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője mondta el. A honatyák nyílt voksolást tartottak: két ellenszavazat és három tartózkodás mellett született a határozat. Lapunk úgy tudja, Hoffmann Rózsa (KDNP) és Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) szavazott nemmel a kivonulásokra, Salamon László (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Horváth János (Fidesz) pedig tartózkodott. Emlékezetes: Simicskó vetette fel, hogy fél év után érdemes lenne átgondolni, hasznos-e az állandó kivonulás. A T. Ház tegnapi ülésén – ahogy eddig is – csak a két frakcióvezető hallgatta meg az ülésteremben Gyurcsány Ferenc felszólalását. Simicskó – bár a frakcióülésen felajánlották neki a lehetőséget – nem maradt bent a parlamenti patkóban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
