A postásgyilkos ölt Móron is?

Nincs kizárva, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi tetteseit fogta el a Nemzeti Nyomozó Iroda pénteken és szombaton: a veszprémi postásgyilkos utáni hajszában két férfit vettek őrizetbe. Egyikük beismerte, hogy köze van a móri vérengzéshez.

2007. 02. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magas rangú rendőrségi tisztviselő is megerősítette lapunknak azt a sajtóértesülést, hogy pénteken Tatabányán elfogtak egy 35 éves férfit, aki kihallgatásakor az eléje tárt bizonyítékok hatására elismerte: nemcsak a veszprémi postás lelövéséhez, hanem a 2002. május 9-i, nyolc halottat követelő móri bankrabláshoz is köze van. Úgy tudjuk, a férfi korábban a rendőrségnél szolgált. Vallomása alapján szombaton egy másik férfit is őrizetbe vettek, akiről azt gyanítják, hogy ő lehetett a móri tettestárs. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem kívánta kommentálni az információkat, csupán azt közölte: ma adnak tájékoztatást az ügyről.
A HavariaPress hírügynökség pénteken értesült arról, hogy aznap este a tatabányai lakása előtti parkolóban kommandósok segítségével elfogtak egy férfit, akit a veszprémi kézbesítő meggyilkolásával és további öt postás fegyveres kirablásával gyanúsítanak. A nála tartott házkutatáskor fegyverek is előkerültek. Elfogása után a férfit az NNI Aradi utcai épületébe vitték, ahol több bizonyítékot tártak elé.
Lapunk értesülése szerint a pénteken őrizetbe vett férfit lőfegyverrel és lőszerrel, illetve robbanószerrel való visszaéléssel, valamint bűnsegédként több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják. Azt beismerte, hogy ő szállította és tüntette el a móri bankrabláskor használt fegyvereket, de a gyilkosságokban tagadta részvételét. A nyomozók most arra kíváncsiak, hol rejtette el a vérengzéskor használt Skorpió géppisztolyt.
Alátámaszthatja a beismerő vallomást az a körülmény, hogy tavaly decemberben a Tatabánya és Tarján közötti erdőben szakszerűen, további használatra alkalmasan elcsomagolt gépkarabélyra, hangtompítóra, könnygáz- és villanógránátra bukkantak a nyomozók. Emellett olyan lőszerhüvelyeket is találtak, amelyek két 7,65-ös kaliberű, AP típusú pisztolyból származnak. Az egyiket szakértők által bizonyítottan 2003. július 24-én, a veszprémi postásgyilkosságnál használták, a másikkal pedig a móri támadás miatt már jogerősen elítélt Kaiser Ede tüzelhetett a bankrabláskor. Ez pedig az NNI szerint azt jelentheti, hogy azonos lehet a móri nyolcas gyilkosság elkövetőit és az ismeretlen veszprémi postásgyilkost fegyverrel ellátó személy. Nem sokkal később a móri vérengzéskor használt hangtompítós Skorpió sorozatlövő tulajdonságaival egyező fegyvert is találtak ahhoz a helyhez közel, ahol a lőszerhüvelyeket elrejtették. Akkor az NNI illetékese szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy nem ezzel a fegyverrel lőttek Móron.
Rendőrségi forrásunk azonban nem zárta ki, hogy Kaiser Edének és Hajdú Lászlónak is szerepe lehetett a bankrablásban. Nem szabad elfelejtkezni arról a körülményről sem, hogy a rendőrség öt évvel ezelőtt még úgy gondolta: hárman követték el a brutális bűncselekményt. Igaz, a szemtanúk csak két férfit láttak a helyszínen. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az NNI nyomozói ellenőrzik a gyanúsított beismerését. A szakértők gőzerővel dolgoznak, s a móri ügyben keletkezett információkat, bizonyítékokat vetik össze a veszprémi vizsgálat adataival. Úgy tudjuk, hogy még hazugságvizsgálat is vár a postásgyilkosra.
Emlékezetes: 2003. június 24-én egy ismeretlen Veszprémben fegyverrel megölt egy kézbesítőt, majd elmenekült. Az elmúlt években még öt postást rabolt ki Győrben és Tatabányán. Tavaly novemberben hozott fordulatot az ügy, amikor állampolgári bejelentés alapján több olyan csomagot találtak a Tatabánya és Tarján közötti erdős területen, amelyet feltehetőleg a tettes ásott el. A könnygáz- és villanógránát miatt a rendőrök azt valószínűsítették, hogy a férfinak köze lehet valamely rendvédelmi szervhez. A támadásokkor ugyanis általában rendőrségi eljárást színlelt, kék, Rendőrség feliratú baseballsapkát viselt.
Kaiser Ede védője, Dezső Antal lapunknak elmondta: ha végre megnyugtatóan bebizonyosodik védence ártatlansága, akkor perújítást kezdeményez. – Ezt amúgy az ügyészség hivatalból is indítványozhatja, hiszen egy ügyben nem lehet két álláspontja.
A jogász annak is hangot adott: szerencse, hogy nincs Magyarországon halálbüntetés. – Ha a rendőrség tisztességesen nyomoz a móri ügyben, a veszprémi postásnak nem kellett volna meghalnia – jegyezte meg Dezső Antal.
– Ha akár Hajdú, akár Kaiser kiesik az elkövetői körből, akkor a másik szerepe is kétségessé válik – véli Hajdú László védője, Kiss Attila. Elmondta: a rendőrség koncepciója szerint ugyanis csak együtt követhették el a bankrablást, így ha a veszprémi postásgyilkos beismerte a móri vérengzést, az védencére nézve mindenképpen nem várt fordulatnak tekintendő. Az ügyvéd hozzátette: örül annak, hogy a rendőrség nem felejtette el a móri ügy kétségeit, és tovább nyomoz.
Ha kiderül, hogy a magyar kriminalisztika legmegdöbbentőbb bűncselekményének nyomozása tévedés volt, komoly csorba eshet az igazságszolgáltatás tekintélyén. Hiszen akkor nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség és a bíróság is tévúton járt. Több rendőrtiszt is a móri ügy sikeres felderítésének köszönheti előléptetését.
Az sem mellékes, hogy az állítólagos koronatanú, a több fegyveres rablás miatt mindössze három év börtönbüntetésre ítélt Kiglics Attila megkapta minden idők legmagasabb nyomravezetői díját: 25 millió forintot. Megemlíthetjük még annak a családnak a perbe vonását is, amely a vád szerint hamis alibit igazolt Kaiser Edének a móri bankrablás idejére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.