A most még szabadon látogatható Béla király kútja a külvilágtól elzárt kormányrezidencia területén található. A forrást már Mátyás király idejében is használták, és a törökök feltüntették haditérképükön is. A probléma az, hogy a huszonkét katasztrális holdat – az Andrássy grófok valamikori tulajdonát – a három nagy épülettel együtt nyáron el akarja adni az állam, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Ez viszont azt jelentené – állítja Salamin András, a Zugligeti Egyesület elnöke –, hogy hasonlóan a Disznófő-forráshoz, az új tulajdonos lekerítené a történelmi kutat is. Január 25-én elárverezték az ötvenes években a kommunista párt vezetőinek – Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József – épült három ház bútorait, ingóságait, használati tárgyait. Most már következhet a monumentális épületeket körülvevő őspark, a főváros e gyönyörű zöld szigetének dobra verése is. A kormányrezidenciát kettős fal veszi körül. A Béla király út, a Bükkös út, az Alkony út és a Csillagvölgyi út által határolt területet még Rákosiék két-három méteres beton- és téglafallal, szögesdróttal vették körül. Nyilván a júniusi árverezésre felkészülve, nemrég egy hatalmas kőfalat emeltek a negyedik nagy épület elé, amely megmarad rezidenciának. Ez a furcsa telekosztás, egy egységes zöld felület parcellázásának megkezdése veszélybe sodorhatja a terület kétharmadán megmaradt ősfák és különleges növényzet létét. Láttunk már néhány elrettentő példát arra, mit tesznek lakópark építésekor területrendezés címén.
Hasonlóan kérdéses, hogy mi lesz a Pilisi Parkerdőgazdaság erdészeti könyvtárával a Csillagvölgyi úton. A könyvtárat három éve kiköltöztették, és a zárt, faverandás, tipikusan svábhegyi házat, a valamikori erdészlakot már kikezdte az enyészet. A pusztuló műemlék ház szél által feltépett cserepei helyén lyukak tátonganak, az eső szabadon befolyik. Pedig a Zugligeti Egyesület elnöke szerint az épületet a kiköltöztetés előtt nem sokkal felújították.
Az úri erdészlaknak még nincs gazdája, bezzeg a Villa a szép svájci nőhöz műemlékileg védett épületét az idő vasfogára bízta az új tulajdonos, mivel már csak a csupasz falak és egy-két kémény meredezik az ég felé. A gazdag „vállalkozók” újabban azt teszik, hogy a Hegyvidék értékes területein megvásárolt, műemlékileg védett épületeket nem újítják fel, hanem hagyják olyan mértékben lepusztulni, hogy utána már jöhet a dózer, mert csak egy új épületet lehet a helyére felhúzni. A műemlékvédelemnek és a területileg illetékes önkormányzatnak lenne a kötelessége, hogy a törvényt betartassa az új tulajdonosokkal, hiszen akinek birtokába jut egy értékes, védett épület, annak kötelessége az állagmegóvás vagy az épület változtatás nélküli felújítása. A Villa a szép svájci nőhöz torzója még áll, de meddig? Pedig egy holland alapítvány öt évvel ezelőtt ajánlatot tett, hogy a még akkor jó állapotban lévő házba egy családnevelő szolgálatot költöztet, és mindössze tízéves használatba vételért felújította volna az egész villát. A XII. kerületi önkormányzat azonban lemondott erről a lehetőségről.
A Hegyvidék pusztuló műemlékeinek sorában a legtragikusabb helyzetbe a Czillich–Zerkowitz-major került. A kétszázharminc esztendős parasztbarokk építészet egyedülálló emlékét az erdő közepén ma hajléktalanok lakják. Megérkezésünkkor elképesztő látvány fogadott bennünket: kitépett, eltüzelt ajtók, ablakok, bűz, a ház előtt és a házban szeméthegyek, ételmaradékok, véres húscafatok és csonttá fogyott kutyák. A Zugligeti Egyesület erre a helyre egy művésztelepet képzelt el, de anyagi támogatást sehonnan sem kaptak. Művészek helyett egy bizonytalan egzisztenciájú hölgy fogadott, aki a volt istállóból, egy szemétrakás mellől bújt elő. Mielőtt kérdeztünk volna, magyarázkodni kezdett: – Már készültünk a társammal eltakarítani a hulladékokat. Ja, igen, a ház közepe kiégett karácsony előtt, mert az egyik ismerősünk égő cigarettával elaludt, és akkor gyulladtak meg a rongyok és a fa.
– Leitta magát? – kérdezem.
– Egy kicsit… akkor este ünnepeltünk – válaszolt a pólóban álldogáló nő.
– A régi épületből már csak egy eredeti ablakrészlet maradt meg – mondta szomorúan kísérőnk. Ezen a vadregényes területen, a Tündérvölgyi útig tavasszal kökörcsinek tízezrei virágzanak. Ez a ház is pusztulásra van ítélve, senki nem törődik vele, pedig még mindig meg lehetne menteni – szögezte le Salamin András.
Ez a bejárás is meggyőzött mindnyájunkat arról, hogy a még meglévő természeti és műemléki védettséget meg kellene őrizni. A jelenlegi politikai szemlélet azonban mást diktál. Országosan, a fővárosban, de közelebbről Budán is több olyan kórházat, egészségügyi intézményt be akarnak zárni, amelynek értékes épületeit, zöld parkjait a kormányhoz közel álló üzletemberek akarják megszerezni. A Szilassy úton, a volt major kertjének végén látható Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet pszichoszomatikus és pszichoterápiás rehabilitációs osztályának száz évvel ezelőtt emelt hatalmas épületegyüttesét az erdős parkkal együtt szintén el akarják adni. A gyógyulni vágyó betegeket majd elhelyezik valahová a város végébe. Pedig ennek az intézetnek az az erőssége, hogy itt a kezelés alatt álló betegek hatalmas sétákat tehetnek az erdőben a Tündérsziklához, egyszóval szabadon járhatnak az intézetből ki és be. Így is lehet gyógyszer nélkül gyógyulni. A Zugligeti Egyesület, a Svábhegyi Egyesület és számos más természetvédő, hagyományőrző csoport figyelemmel kíséri nemzeti értékeink sorsának alakulását.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
