Meglepő gyorsasággal jut el az ötlettől a megvalósulásig a stratégiai földgáztároló ügye. Az 1,2 milliárd köbméternyi földgázt befogadó s csak ellátási nehézségek idején megnyitható tároló megépítésének ötlete a múlt év elején, az orosz–ukrán gázvita nyomán fellépő ellátási minikrízis idején vetődött fel. Tavasszal már ki is írták a pályázatot, amelyet a Mol Nyrt. nyert el. A társaság nemrégiben bejelentette, hogy az ősszel kezdődhet el a munka, amelynek befejezése 2010-ben várható. A beruházás helyszíne az algyői gázmező egyik, Szőreg–1-ként elnevezett telepe, ahol egészen mostanáig folyt az aktív gázkitermelés. A mezőben még meglévő, mintegy 2,5 milliárd köbméternyi földgáz párnagázként hasznosul majd – ez akadályozza meg, hogy a víz betörjön a tárolóba.
A stratégiai gáztárolásban Magyarország úttörő szerepet vállal Európában, és nincs kizárva, hogy pont ez az úttörő szerep teszi kérdésessé a vállalkozás sikerét. Ez látszik körvonalazódni legalábbis abból a jelentésből, amelyet a gazdasági tárca felkérése nyomán készítettek független energetikai szakemberek, s amely a középtávú hazai energiapolitika feladatait veszi sorra tézisszerűen. Az anyag elismeri, hogy hosszabb távú importkimaradás esetén csak biztonsági készletezéssel oldható meg az ország zavartalan ellátása, hozzáteszi azonban, hogy a stratégiai földgáztárolók kialakítása növelni fogja a magyar földgázfogyasztók költségeit, és negatívan befolyásolhatja az ország versenyképességét – amennyiben a többi tagországban nem kerül sor hasonló intézkedésre.
Vajda György akadémikus, a bizottság vezetője a Világgazdaságnak adott interjújában egyenesen kockázatosnak minősítette, ha a biztonsági készleteket egy kizárólag stratégiai célokat szolgáló tárolóban helyezzük el, s nem egy kereskedelmi célokra is használt létesítményben.
A bizottsági anyagból kiderül, hogy a startégiai tároló csak egy a közeljövőben megvalósítandó gázipari infrastrukturális beruházások közül. A biztonság érdekében legalább ilyen fontos lenne, hogy minél előbb bővüljön a magyar fogyasztókat ellátó nagynyomású vezetékrendeszer, amely ma már teljes kapacitása kilencven százalékán üzemel, ráadásul az importbeszállítási kapacitást is növelni kell – már középtávon. Ez megvalósulhat a két déli irányú vezeték – a Nabucco és a Kék Áramlat – valamelyikének megépülésével, de szóba jöhet a szlovák és a magyar hálózat összeköttetése, illetve a Beregszász és Hajdúszoboszló között húzódó vezeték kapacitásának bővítése is.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség