Már az év közepétől négy új, kulcsfontosságú fejezetben is újrakezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal – jelezte Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa a Deutschlandfunk német rádiónak tett nyilatkozatában. Ezek közül a gazdaság- és a pénzügypolitika kiemelt jelentőségű. A tárgyalássorozat előfeltétele elsődlegesen az, hogy Ankara biztosítsa a véleményszabadságot és más alapvető emberi jogokat, fűzte hozzá a finn politikus.
A bővítési biztos általánosságokban érintette a balkáni államok csatlakozási perspektíváját. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, esélyüket a szükséges kritériumok teljesítésén túl nagymértékben befolyásolja a régió biztonságpolitikai helyzete is. Az interjúban Rehn a huszonhét tagú unió egyik fő értékének nevezte, hogy minden tagállam rendelkezik egy bővítési biztossal, és elvetette az összlétszámuk csökkentésére vonatkozó javaslatot. A diplomata a lehetséges intézményi reformok között említette azt, hogy a bizottsági alelnökök nagyobb hatáskört nyerjenek el.
Törökországban ezzel párhuzamosan hetven százalékról harmincötre csökkent azok száma, aki támogatják az EU-integrációt. Egy Kairóban rendezett iszlám modernizációs konferencián Sahin Alpay, a Bahcesehir Egyetem előadója mindezt azzal magyarázta, hogy az EU Törökországra nem számít teljes jogú tagként, Ausztria és Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy Ankarával csak kiemelt státusról állapodjanak meg. Az EU-párti közhangulatnak emellett a Ciprus miatt a török kormányra nehezedő nyomás sem kedvez, a közvélemény pedig ugyanilyen negatívan ítéli meg azt az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott irányelvet, amely szerint a tagországok megtilthatják a fejkendő viseletét.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
