Acélfonalakkal mozgatott sorsok

A női lélek húrjainak megpendítésére s titkainak megfejtésére számtalan megoldás született. Regényben, színpadon és filmen is próbálták megfoghatóvá tenni a megfoghatatlant. Egy nem hétköznapi kísérletet tett erre Bencze Ilona is, amikor színpadra vitte Robert Harling Acélmangóliák című darabját, amelyet a Karinthy Színház színpadán játszanak.

Molnár Györgyi
2007. 02. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

SZÍNHÁZ
n Molnár Györgyi
Hat nő és hat sors áll a történet középpontjában. Mindenkinek megvan a saját élete. Van, aki vak lóként tör előre, s van, aki múltjának sarában dagaszt. Egy biztos, a szereplők cselekedeteinek okát könnyűszerrel megérthetjük. Amerikában, egy kisvárosi fodrászüzletben játszódik a történet. Shelby Eatenton-Latcherie (Farkasházi Réka) éppen esküvőjére készül. A levegő izzik, és egyszerre minden rózsaszínűvé, mézédessé válik. A boldogság szinte kézzelfogható. A városka fodrásza, Truvy Jones (Ivancsics Ilona), a titkok őrzője készíti fel a lányt a nagy napra. Majd megjön az anyuka (Hűvösvölgyi Ildikó) is, egy új fodrászsegéd (Balázs Andrea), az előző polgármester felesége (Tóth Judit) és az utálatos szomszédnő (Sára Bernadett) a kutyájával. A puncsszínű világ fölé azonban hirtelen sötét felhők gyűlnek. Kiderül, hogy a csupa báj mennyasszony cukorbeteg, és gyermeke sem lehet. Ugrunk pár hónapot, s érkezik a dermesztő hír: Shelby teherbe esett. Az idő fonalát tovább göngyölítjük, a gyermek már meg is született, de az anyukája súlyos beteg, s a zárórészben a központi szereplő már nincs a színpadon. Egy tragédia, aminek felépítése, katarzisa nem valósul meg. Farkasházi Réka játéka monoton, egysíkú, s csak a felszínen, szavakban történik meg a cselekmény. A tragédia végkimenetelét szerepe döntené el, s azt is, hogy a néző milyen érzésekkel távozik a színházból. Szerencsére olyan színésznőkkel játszik együtt, mint Hűvösvölgyi Ildikó, akinek végső monológja kikényszeríti a nézőkből a meghökkenést. Az anyai fájdalom, a kétségbeesés, a felfoghatatlan „miért” minden rezdüléséből kirajzolódik. Tóth Judit és Sára Bernadett alakítása csordultig van keserédes humorral. Sára Bernadett úgy alakul át a szemünk előtt, ahogy becsöppen az életébe a szerelem, mint egy kaméleon.
A darab nem rejt rendezői titkokat, nincsenek megfejtendő szimbólumok, csupán érzések, amik kizárólag az utolsó részben válnak igazivá. Pedig micsoda húrokat pengethetnének meg a színésznők! Hat különböző élet, hat személyiség, s a háttérben vékony fonalak mozgatják őket. Acélfonalak, amelyek oly erősek, hogy csak a halál tudja elszakítani őket.
(Karinthy Színház, Acélmangóliák. Rendezte: Bencze Ilona.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.