Annak ellenére, hogy a megszorítások hatására idén mérséklődik az államháztartás hiánya, az államadósság és annak kamatterhe idén és jövőre tovább nő. A lapunknak nyilatkozó közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a régebben felvett hiteleket a költségvetési hiány miatt csak újonnan felvett kölcsönökből lehet törleszteni, ám az új hitelek kamatai már magasabbak. A nadrágszíjhúzás áldozatvállalásainak ellenére tehát egyre több pénz távozik külföldre az utóbbi években jelentősen megnövekedett államadósságunk törlesztésére. Az idei kamatteher eléri az 1112 milliárd forintot, azaz – hétmilliárd forint híján – annyit tesz ki, mint a tavaly befizetett személyi jövedelemadó összege. Kamatokra idén több mint kétszer annyit kell fordítani, mint családtámogatásra és szociális juttatásokra összesen.
Egy állam adósságának felhalmozódása elsősorban a helytelen költségvetési politikának köszönhető – nyilatkozta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint hazánk esetében nem egyszerűen költekező fiskális politikáról van szó, hanem átgondolatlan pénzköltésről. A felvett hiteleket – optimális esetben – az adott ország olyan infrastrukturális fejlesztésekre is fordíthatná, amelyek később kamatostul megtérülnek, munkahelyeket teremtenek, és összességében a nemzeti össztermék növeléséhez járulnak hozzá. A felelőtlen költségvetési politika jellemzője ezzel ellentétben az, hogy nem megtérülő beruházásokra fordítja az állam a felvett összegeket, így újabb hiteleket kell felvenni az adósságszolgálat teljesítésére. Török szerint az államháztartás növekvő hiánya gyakorlatilag kitermeli az államadósság növekedését, melynek nyomán egyre magasabbak lesznek a törlesztésre fordított összegek, és még nagyobb lesz a büdzsé éves hiánya. Az ördögi kör lényege, hogy miközben romlik az ország kockázati besorolása, úgy lesz kedvezőtlenebb a felvehető hitelek kamata, a kialakult negatív spirálból ezért nagyon nehéz kitörni – mutatott rá az elemző.
Csaba László arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszadalmas folyamat az államadósság lefaragása, mivel az alacsony kamatok mellett felvett hitelek visszafizetése csak újabb hitelekből lehetséges. Ennek oka, hogy a régóta hiánnyal záró költségvetések mellett a nemzetközi piacon felvehető hitelek kamata megemelkedett, így elkerülhetetlenné vált, hogy még 2008– 2009-ben a mostaninál is többet költsünk adósságtörlesztésre. A Közép-európai Egyetem profeszszora szerint az adósságcsapda lényege: már anélkül nő egy ország tartozása, hogy újabb adósságokba verné magát, mivel többlethitelek felvételéből törleszt, és a felvett hiteleket nem megtérülő beruházásokra költi.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég megjelent tanulmánya szerint az adósságcsapdához több út vezet. Közös jellemzőjük a helytelen költségvetési vagy monetáris politika. A válságokat kirobbantó okok a következők: a GDP-hez képest magas külső adósságszolgálat, a gazdaság növekedésének lassulása, a folyó fizetési mérleg és az államháztartás magas hiánya, a helyi valuta irreális túlértékeltsége, egy adott ország fő exporttermékének világpiaci árzuhanása, vagy a tőkebeáramlás hirtelen elmaradása.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
