Vajon melyik szakértőnek jutott eszébe az új agytrösztből, hogy a Magyar Rádiónak legyen „sztárhangja”? És melyiknek, hogy az Rábai Balázsé legyen? A két ötlet ugyanis kioltja egymást. Ha mondjuk Bőzsöny lenne, ahogy volt is, vagy Bátonyi György, vagy Papp Endre, akik ha megszólalnak, a hallgató felkapja a fejét. De épp Rábai! Róla mit és miért kellene azonosítani? Az Este című politikai magazin exműsorvezetője, köztévés kollégái közül e műsorban a legsúlytalanabb, most szakmai fejlődésében is megreked. Kérdéseken sem kell törnie a fejét, a kezébe nyomják, mit kell mondania. A rádiósok riadtan hallják, hogy pösze. Pösze felolvasó a rádió hangja havi több mint egymillió forintért.
A fiatalember bére úgy jött öszsze, hogy más rádiósok – akik nem pöszék, de Such György és szakértői csapata szerint túl régóta dolgoznak már az intézményben – amúgy is szégyenteljes fizetéséből vontak le. Elbocsátanak több mint száz embert. Helyükbe érkezik ötven új, volt Magyar Hírlap-osok, akik a napilap tulajdonos- és profilváltását nem tudták vagy nem akarták követni. A lényeg, hogy a talajcsere mély legyen és teljes. Az elnök embereinek nem lesznek kétségei az elnök döntéseinek helyessége felől. Addig is, amíg az új stáb fel nem áll, áthidaló megoldások kellenek. A Harminc perc alatt a Föld körül című, műsorvezetői hangvételében lassan a Találkozások (ma Reflektor) című bulvárpróbálkozásra hajazó külpolitikai magazint megcsinálja Járai Judit egymaga. Amerikából küldi hazai színes anyagait. Járai profi, neki ez nem probléma. Biztos írják már az ő felmondólevelét is, ő sem kimondottan az elnök embere. Elküldték már P. Szabót, Kulcsárt, Kerekest is, nem kellenek a nyugdíjas külpolitikusok. A szakértelmet majd az elnök emberei pótolják. Amikor beletanulnak.
Such György szerint a közrádió hallgatói nem műsorokat, hanem magazinokat, tehát rövid információhalmazokat hallgatnak. E koncepció jegyében valóban felesleges minden húsz percnél hosszabb műsor. Ha megszűnik a Szabó család, Major Anna elmehet végre szabadságra. Évtizedekig nem tehette, mert ő tudta egyedül, ki kinek a kicsodája. Az elnök szeme előtt lebegő új közrádió-hallgatónak túl nagy szellemi feladatot jelent az irodalmi adások megértése is. A művészeti főszerkesztőséget a Kossuth alá rendelték, így követnie kell Kerényi György adófőszerkesztő utasításait. Kerényi, aki korábban a Rádió C-t sikeresen az anyagi csőd szélére vezényelte, egy interjúban arról beszélt, nem a hallgatottság a közszolgálat mércéje, mégis hülyeség értéket sugározni, hogyha senki nem hallgatja. Vajon mennyi a senki és mennyi az elég?
Kapaszkodjanak, kedves hallgatók, nemsokára jön a pörgés! Majd meglátjuk, kinek lobog a haja.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség