Rövid életűre sikeredett a minimálisan elvárható nyereség után fizetendő társasági adóról, közkeletű nevén az elvárt adóról szóló szabályozás. Az Alkotmánybíróság ugyanis tegnap megsemmisítette az erre vonatkozó törvényhelyeket. A taláros testület igazat adott azoknak, akik még az ősz folyamán kérték a szabályozás utólagos felülvizsgálatát azzal az indokkal, hogy az új közteherrel a magyar kormány valójában nem létező jövedelmeket kíván megadóztatni. Az elvárt adó bevezetését Gyurcsány Ferenc tavaly nyáron, a megszorításokat tartalmazó Új egyensúly program keretében jelentette be. Az új közteher lényege: 2007. január 1-jétől a társaságiadóalanyok kötelesek legalább egy minimálisan elvárható jövedelem alapján megfizetni az adót. Az adó alapja a társas vállalkozások korrekciós tételekkel csökkentett öszszes bevételének 2 százaléka, az adó mértéke pedig 16 százalék.
*
Az új jogszabállyal kapcsolatosan számos beadvány érkezett az AB-hoz, melyek általában azt kifogásolták, a kormány adócsalónak tekinti a veszteséges vállalkozásokat, és kvázi szankció gyanánt vezeti be az új adónemet. Így ítélte meg a helyzetet a taláros testület is, határozatában ugyanis emlékeztet: a közterhekhez való hozzájárulás közvetlen összefüggésben kell hogy álljon az adózók vagyoni helyzetével. Az elvárt adó azonban ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után ír elő adófizetési kötelezettséget – szól a határozat. Nem egyeztethető össze a jogállamisággal az sem, hogy az elvárt adó jogalapját olyan megdönthetetlen törvényi vélelem képezi, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást – magyarázta a döntés hátterét lapunknak Kolláth György alkotmányjogász, az egyik beadvány készítője. Hozzátette: a határozat a tisztességes adófizetők győzelme, hiszen ők nem a tehervállalás tényét, hanem annak módját kifogásolták. – Bebizonyosodott, hogy természetes jogérzékünk alapján joggal háborodtunk fel és támadtuk meg elsőként az elvárt adó intézményét – értékelte az AB döntését Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. A morális siker mellett azonban azt reméljük, hogy a kormányzat levonja a tanulságot, és a jövőben figyelembe veszi a szociális partnerek véleményét, mi ugyanis már tavaly nyáron aggályosnak neveztük a szabályozást – tette hozzá.
Az AB döntését Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a napi.hu-nak úgy kommentálta, hogy a házipénztáradó után ez már a második lék, ami a magyar konvergenciaprogram hajóján keletkezik. Az, hogy a kormány honnan teremti elő az így kieső 55 milliárd forintot, egyelőre a jövő titka, ahogy az is, hogy az AB a kétszeres járulékalapról szóló passzust is megsemmisíti-e. Veres János pénzügyminiszter tegnap annyit közölt, hogy az AB döntéséből eredő feladatokat a kormány a következő egy hétben tekinti át, ám a kabinet mindenképpen biztosítja a konvergenciaprogram végrehajtását.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
