Az idő nem a törvényszéknek dolgozik

Míg megalapításakor nagy nemzetközi támogatást élvezett a balkáni rendteremtésben érdekelt hatalmak részéről, mára mintha elfogyott volna a levegő a hágai Nemzetközi Törvényszék körül. Megfigyelők szerint ez arra vezethető vissza, hogy a más térségekben elfoglalt nemzetközi közösség nem kívánja a „régi ügyekkel” ismét felforrósítani a Balkánt, amely a Koszovó státusa körüli tárgyalások miatt amúgy is feszült. Szempontjaik szerint ráadásul a törvényszék ténykedésének politikai támogatása a 9-11-et követő világrendben sem célszerű, hiszen háborús bűnökkel, emberiségellenes cselekményekkel sokan az Egyesült Államokat és közvetlen szövetségeseit, Izraelt és Nagy-Britanniát is vádolnák.
A rendkívüli igazságszolgáltatási szervnek a jövő év végéig valamennyi pert be kellene fejeznie, hogy a fellebbezési eljárásokra is maradjon idő. Az évi százmillió dollárt felemésztő bíróság mandátuma ugyanis 2010-ben véget ér. Pedig még hat vádlott szabadlábon van, köztük a két legkeresettebb: a 12 éve rejtőzködő Ratko Mladics és Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek volt katonai, illetve politikai vezetője.
Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy Mladics a szerb titkosszolgálat nélkül nem kerülhet elő, de segítsége nélkül nem is rejtőzködhetne. Ebből arra lehetne következtetni, hogy kiszolgáltatása kizárólag Belgrád politikai döntésétől függ – persze, ha a politikai vezetés ellenőrzi is a szolgálatokat –, következésképpen politikai aduként használhatná fel. Ám Belgrádnak rá kellett jönnie, hogy Mladics kiszolgáltatásának politikai csereértéke csekély, illetve mind kisebb és kisebb, főleg olyan kérdésekben, mint Koszovó.
A hágai törvényszék tevékenységének belgrádi akadályozása nehezíti a balkáni rendezési folyamatot. Ha az önmagának ártó Belgrádot nem lehet jobb belátásra bírni, akkor azt az akadályt hárítanák el, amelyre a hatalmaknak hatásuk lehet. Egyelőre azonban a háborús bűnösök problémáját többé-kevésbé sikeresen görgeti maga előtt a Balkán e térségének integrálásán működő diplomácia.
A törvényszék mandátumának meghosszabbítását és Szerbia megszorítását szorgalmazó, keményen következetes Carla del Ponte szeptemberben – megbízatása leteltével – távozik a főügyészi tisztségről. A maradék csonka mandátumot más tölti be. Ez is erősíti azokat a félelmeket, hogy a háborús bűnökkel megvádolt személyek elkerülhetik a felelősségre vonást. Erre utalhat annak a témának a felelevenítése is, hogy Karadzsicsnak – Richard Holbrooke és Carl Bildt közvetítése idején – ígéretet tettek, ha visszavonul a politikából, nem fogja üldözni a törvényszék. Karadzsics a feltételnek eleget tett.