Merkel német kancellár legnagyobb gondja az európai alkotmány ratifikálási folyamatának újraindítása. Mivel ugyanazt a szöveget népszavazásra még egyszer a franciáknak és a hollandoknak nem lenne illő benyújtani, így kitalálták, hogy egy kompromisszumos megoldás kialakítását kormánymegbízottakra, úgynevezett serpákra bízzák, akik azután egymással megegyeznek, hogy hogyan is lehetne tető alá hozni az unió alaptörvényét.
Időközben azonban különböző politikai és szakmai fórumokon beindult a vita arról, hogy a jelenlegi patthelyzetet hogyan lehetne feloldani. Günter Verheugen, az Európai Bizottság elnökhelyettese, privát véleményként elmondta, hogy szerinte radikális változásokra lenne szükség az unió politikai felépítésében. A bizottság létszámát radikálisan kellene csökkenteni, és összetételét erősebben kötni az európai parlamenti választások eredményéhez. Az Európai Parlament (EP) teljes kontrollt gyakorolna a végrehajtó hatalom felett, ugyanakkor a jelenlegi Európai Tanács szenátussá alakulna át, így mintegy kétkamarás európai döntéshozói rendszert alakítva ki. Graham Watson, az EP liberális frakciójának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az uniónak rugalmasabbnak és pragmatikusabbnak kell válnia ahhoz, hogy megoldjon olyan problémákat, mint a klímaváltozással, a bevándorlással vagy a biztonságos energiaellátással kapcsolatos teendők.
A csavaros eszű franciák azonban még a jelenlegi helyzetre is találtak megoldást anélkül, hogy az Európai Parlament és a tizennyolc tagállam által elfogadott alkotmány szövegén akár egy betűt is módosítani kellene. Gerard Onesta, francia uniós képviselő, a zöldek parlamenti csoportjának tagja és egyben az EP alelnöke azzal az ötlettel állt elő, hogy a jelenlegi szöveget bontsák két részre. Az első tartalmazná az unió célját, alapértékeit, politikai intézményrendszerét és az alapvető jogokat, a második rész pedig a konkrét politikát. Az első rész azután egy összeurópai népszavazásra kerülne, és elfogadottnak lenne tekinthető, ha azt az országok és az unió lakosságának többsége elfogadja, míg a második részét a parlamentek hagynák jóvá, de később a kormányok nyolcvan százalékának akaratával módosítható lenne. A francia képviselő abból indult ki, hogy honfitársai azért utasították el az alkotmányt, mert annak harmadik része a neoliberális gazdaságpolitika alkotmány rangjára emelését jelentette volna. Javaslatával a neoliberális gazdaságpolitika kikerülne a népszavazással jóváhagyandó részből. E megoldással az alkotmány jóvá is lesz hagyva meg nem is, tartalmazza is a neoliberális politikát meg nem is, kötelező is lesz meg nem is, teljesen úgy, mint ha Gérard Onesta ötletét a Mátyás király és az okos lány című meséből merítette volna.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
