Hiába figyelmeztette Horn Gyula volt miniszterelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető is Gyurcsány Ferencet, hogy hagyjanak fel a Kádár-rezsim értékelésével, politikájának egyik főideológusa, Vitányi Iván tegnap a Népszabadságban újfent leszögezte, egyetért a kormányfővel abban, hogy nem vállalható az állampárti örökség. Korábban a kormányfő „Szembenézés” című tanulmányában, illetve a kongresszuson is kifejtette, Nagy Imre és Kádár János közül egyértelműen az előbbi politikai és szellemi örökségét kell felvállalnia a modern baloldalnak, amely így „éppen Kádárral szemben fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget”. Gyurcsány nem gondolkodott mindig így: egy rendszerváltozás-kori interjú tanúsága szerint saját édesapjával is vitába keveredett ’56 megítélése miatt, „szélsőjobboldali szimpatizáns, dzsentroidnak” minősítette, amiért forradalomnak nevezte az ötven évvel ezelőtt történteket.
A párt két meghatározó politikusa mellett több szocialista is úgy véli, a Kádártól való elhatárolódással Gyurcsány újabb frontot nyit, amely minden eddigi konfliktusnál mélyebben érintheti a párt támogatottságát. – A „reformok” okozta népszerűségvesztés ellenére a párt biztos szavazótábora idáig kiállt a kormány mellett, ők elsősorban az előző rendszerben szocializálódott, Kádár-kori nosztalgiát ápoló idősebb generáció tagjaiból állnak – vélekedett egyik informátorunk, aki szerint súlyos következményekkel járhat az, hogy az MSZP újabban éppen ezzel szemben igyekszik történelmi beágyazottságát igazolni. Mások szerint a „kisembereket” nem bizonytalaníthatja el ez a vita, hiszen ők elsősorban Orbán Viktorral szembeni ellenérzéseik miatt állnak ki az MSZP mellett.
A hét végi eseményeket, hogy Gyurcsány ultimátummal jelentkezett be a pártelnöki posztért (a miniszterelnök 75 százalékos támogatáshoz kötötte további kormányfői és pártelnöki tevékenységét) is erősen kritizálják az MSZP-ben. Egy név nélkül nyilatkozó képviselő szerint a küldöttek egy elhúzódó kormányválságtól is tartva, a közvélemény-kutatási adatokra gondolva szavaztak ilyen nagy számban (89 százalék támogatta Gyurcsányt) az új pártelnökre. Egyes kalkulációk szerint öt-hat százalékot hozhatott Gyurcsánynak a bejelentése.
A politikus úgy véli, jelzés értékű volt a tisztújító kongresszuson, hogy többen is Szili Katalin házelnök ellen beszéltek. Forrásunk szerint az új pártvezetés nem tolerálja a párton belüli különvéleményeknek hangot adókat, őket „könnyen árulóknak bélyegezhetik”. – Mindenki ellen, aki a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP hivatalos álláspontjától eltérően nyilatkozik, hadjáratot indít az új pártvezetés, az üzenet egyértelmű volt: „beállsz a sorba és hallgatsz, vagy szanálunk” – fogalmazott a képviselő.
Szili Katalin korábban többször is kijelentette, illetve publikációban kifejtette: a rendszerváltozás kiigazításra szorul, új politikára van szükség szemben a kormány által egyre markánsabban képviselt neoliberális irányvonallal. Hasonló álláspontot képvisel az MSZP társadalompolitikai tagozata is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök információink szerint a hét végi kongresszus színfalai mögött is kérdőre vonta Szili Katalint, de a sajtó nyilvánossága előtt megtartott beszédében is üzent az „elhajlóknak”. – A baloldal nem képviselheti azt az álláspontot, hogy a rendszerváltás kiigazításra szorul, mert ez összeegyeztethetetlen a progresszióval – fogalmazott a miniszterelnök, aki emellett azért beszélt arról is, hogy az MSZP szervezetei akaratát kell kormányzati akarattá változtatni. Lendvai Ildikó frakcióvezető is jelezte, „nagyon más” állásponton van, ennek ellenére értelmes, párton belül rendezhető vitát vár Szili felvetése nyomán.
Vezércikk a 7. oldalon

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség