Január közepén írtunk a budai Gellért-hegy Tabánra néző, erdős-parkos oldalán folyó újabb munkálatokról. Az I. kerületi Bérc utca páros oldalán 2000-ben jóváhagytak egy engedélyt társasház építésére, majd – az évtizedes beépítési tilalom megtörése után – egy második építmény engedélyezése is „átment”. Egyúttal a hatósági eljárás illetékessége is „átment” az I. kerületből a pesti VII. kerületbe, ami a jelek szerint nem gördített különösebb akadályt az újabb építkezés elé: a Bérc utca 4/A számú telkére húsz méter magasságú társasházra 2005-ben adtak ki hatósági engedélyt (igaz, a szabályozási tervet a beépíthetőség mértékével az I. kerület adta ki, és a környezetvédelmi hatóság is áldását adta a nagy -mértékű felszínátalakításhoz). A kiemelt természeti és városképi értékű zöldterület immár tervszerű beépítése ellen tiltakozik a Gellért-hegy-védők Egyesülete és más környezetvédők meg a környékbeliek, ám úgyszólván eredménytelenül.
Néhány napja a Népszabadság Budapest rovata számolt be a váratlan fejleményről: leállították a Bérc utcai ház alapkiemelési munkáját. Nem az ott lakók vagy valamely hatóság kifogása, az építtető belátása miatt, hanem mert a pincetömb kiásása során barlangnyílást tárt fel a munkagép. Az azonnal megkezdett geológia kutatás megállapította, hogy egy hatvan méter hosszúságú, a Gellért-hegy belseje felé mélyülő, eddig ismeretlen járatra bukkantak, amely – az első vizsgálat szerint – nincs összeköttetésben más üregrendszerrel. Értékes geológiai képződmények, például kristályos kőzetek is találhatók benne, és miután a törvény előírja minden két méternél hosszabb barlang védetté nyilvánítását, ez a felfedezéssel egy időben életbe is lépett.
A környezetvédelmi tárca illetékesei szerint az ilyen leletek nem zárják ki az építkezés lehetőségét és folytatását, a természeti képződmény további sorsa így – a korábbi, hasonló rózsadombi barlangtörténetek ismeretében – az ingatlantulajdonos(ok) kezében van.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
