Nagybányai Horthy Miklós 1868-ban született, kisnemesi család tíz gyermeke közül ötödikként, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen. A Debreceni Református Kollégium, majd a soproni német gimnázium után a fiumei (ma Rijeka, Horvátország) Császári és Királyi Tengerészeti Akadémia növendéke volt. Tizennyolc esztendősen, végzett kadettként szolgálatra osztották be, majd 1889-től az osztrák–magyar hadiflotta Fänrich (Zászlós) nevű hajójára került beosztott tisztnek. 1892 és 1894 között a Saida vitorlással körülhajózta a Földet. Horthy már korábban megfordult Portugáliában, spanyol és török földön, ezután a kétéves úton alapos földrajzi és politikai ismereteket, átlag feletti tapasztalatokat szerzett. Anyanyelvén és a kötelező németen kívül jól beszélt olaszul, franciául és spanyolul, értett portugálul és angolul. 1894-től az adriai-tengeri flotta pulai (Horvátország) főparancsnokságánál, illetve hajózó tisztként szolgált. Még az 1945 utáni, tendenciózus életrajzírói sem tudtak mást állítani a 30 évesen már hajóparancsnok Horthyról, minthogy a szolgálatban szakszerű volt, törődött a beosztottaival, gondoskodó, tiszt társai jó kollégának, társaságban szórakoztató, anekdotázó bajtársnak ismerték és kedvelték. Hajóparancsnoki beosztásából rendelték váratlanul Bécsbe 1899 őszén összekötőnek és tolmácsnak az osztrák és magyar kormányszervek haditengerészeti tárgyalásaira. Ott szerzett fontos politikai ismeretségeket és kapcsolatokat – bár a későbbi miniszterelnök, gróf Tisza István a Horthy család régi barátja volt. 1901-ben megházasodott, s Pulába visszatérve, hat év alatt négy gyermekük született.
Pár fontos szolgálatai esztendő után, 1909-ben – már vezérkari vizsgás tisztként és korvettkapitányként – újra Bécsbe hívták, s kinevezték I. Ferenc József császár szárnysegédjévé. A békeévek újabb, ezúttal udvari és diplomáciai tapasztalatokat hoztak számára, a háború kitörésekor azonban tüstént visszatért szolgálati helyére. 1914 decemberében a Novara nevű vadonatúj páncélos cirkáló kapitányává nevezték ki; a következő év tavaszán harci sikeréért vaskereszttel tüntették ki, és soron kívül előléptették. 1917 májusában a haditengerészet-történetben máig idézett otrantói ütközet győzteseként lett a neve világszerte ismertté, majd 1918-ban ellentengernagyi rangban, az osztrák–magyar haditengerészet főparancsnokaként fejezte be a háborút. Az összeomlás utáni vészkorszakot – Károlyi Mihály országlását, majd Kun Béla és bandája „proletárdiktatúráját” – Horthy és családja a kenderesi birtokon vészelte át. 1919 nyarán a konspiráló régi magyar tisztikar vezető személyiségei és jobboldali politikusok a háborús hős Horthy Miklóst jelölték az újraszerveződő nemzeti hadsereg élére. Az ellentengernagy augusztus 6-án – a budapesti kommunista rezsim bukása és eltakarodása után egy héttel – érkezett Szegedre, ahol átvette a hadügyminisztérium vezetését és a különböző jobboldali csapategységek parancsnokságát. További toborzást követően 1919. november 14-én vonult be csapatai élén a sokat szenvedett fővárosba. A Habsburg-monarchia trónfosztásával megszűnt királyság exlex állapotában a nemzetgyűlés 1920. március 1-jén kormányzóvá választotta Horthyt.
Az első világháború mérhetetlen súlyú ember- és anyagi veszteségei, majd a Párizs környéki békeszerződések következményeként szétdarabolt és kifosztott ország vezetőjeként a konzervatív és keresztény Horthy minden erejével és lehetőségével a haza talpra állításáért munkálkodott. Olyan kitűnő reálpolitikusok közreműködésével, mint az 1921-től 1931-ig a kormány élén álló Bethlen István vagy a későbbi miniszterelnök Teleki Pál, két évtized alatt újra konszolidált társadalmú és parlamentáris rendszerű, sokszínű tudományos és technikai teljesítményével, modern iskola- és egészségügyi rendszerével a külföld elismerését is kivívott országgá fejlesztette a Trianonban kétharmadával megcsonkított, minden fontos ásványi kincsétől és infrastruktúrájától megfosztott országot. Jellemző, hogy a második világháborúba 1941-ben belépett Magyarországon még három évvel később is összehasonlíthatatlanul jobb volt a lakosság általános ellátása, magasabb volt az életszínvonala, mint a győztes utódállamoké.
A második világháború előtt és alatt – az elsőt lezáró diktátumok egyenes következményeként – történelmileg szükségszerű, sőt logikus volt hazánk és a revánsra törekvő Németország politikai-katonai szövetsége. A hitlerista nagyhatalom szigorú diktatórikus rendszerével összehasonlítva azonban a magyar belpolitika egészen az 1944. március 19-én kezdődött német megszállásig szinte szabadelvűnek volt mondható. Jellemző, hogy a szomszédos klerikálfasiszta és antiszemita országokból tömegesen menekültek át hozzánk a származásuk miatt üldözöttek, és csak 1944 nyarán kezdődött meg a zsidók és a cigányok deportálása a német birodalomba. Horthy helyzete a náci megszállás, majd az őszi nyilas hatalomátvétel miatt megrendült, 1944. október 16-án végleg elhagyni kényszerült hazáját. Háborús bűnössége fel sem merült, a nürnbergi nemzetközi bíróság később is csupán tanúként hallgatta meg. Portugáliai száműzetésben halt meg a tengerparti Estorilban 1957. február 9-én. Földi maradványait a rendszerváltozás után hazahozták, és szülőhelyén, Kenderesen helyezték örök nyugalomba 1993. szeptember 4-én.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
