Elégedetlen érdekvédő

Általános vitára alkalmasnak találták az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának kormánypárti tagjai a szabadságok kiadási gyakorlatát megváltoztató törvénymódosítást az ellenzék és a szakszervezetek kifogásai ellenére. Megállapítva a pihenéshez való jog megsértését az Alkotmánybíróság március 31-i hatállyal eltörölte azt a szabályt, amely megengedi, hogy különleges munkáltatói gazdasági érdekre hivatkozva a következő év június 30-ig, ha pedig a kollektív szerződésekben is szerepel, akkor december 31-ig lehet átvinni a szabadságot. Bár a kormány szerint minden szabadságot ki kell adni a tárgyévben, javaslatában továbbra is szerepel, hogy előre nem látható esemény, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek esetén március 31-ig, kollektív szerződés esetén pedig június 30-ig át lehetne vinni a szabadságok negyedét. Az ellenzék szerint a törvényjavaslatban nincsen pontosan körülírva, mit jelent a kivételesen fontos gazdasági érdek, enélkül a munkáltatók eleve bekalkulálják majd ezt a lehetőséget a munkaszervezésbe. A kormány viszont úgy véli, csak a munkaszervezéstől független, a gazdálkodást meghatározóan hátrányosan befolyásoló körülmény esetén van lehetőség a szabadság egynegyed részének a következő évben történő kiadására. Borsik János közölte, nem fogadják el a kivételesen fontos gazdasági érdekre való hivatkozást, amit a munkáltatók úgy értelmeznek, ahogy akarnak. A szakszervezeti oldal soros elnöke szerint csak a munkáltatónál történt vis major esetben lehetne élni ezzel a lehetőséggel. Borsik kifogásolta, hogy kérésük ellenére a kormány a munkavállalók részére nem kívánja megadni azt a lehetőséget, hogy elháríthatatlan személyi okok esetén legalább három nap szabadságot vehessenek ki előzetes bejelentés nélkül.