A bíró indoka: politikai olvasatuk is van az egyházi vezetők bizonyos megnyilvánulásainak. A perbe vont egyháziak fellebbeznek, többen közülük megütközésüknek is hangot adtak. Ha a Fővárosi Ítélőtábla majdan az elsőfokú ítéletet erősítené meg, akkor – kizárólag ezen egyházi vezetőkre vonatkozóan – a történeti levéltár nem tagadhatná meg többé az esetleges ügynökmúlttal kapcsolatos adatszolgáltatást.
Vitatott, hogy mi az igazi tétje annak a pernek, amelyet Kozák Dániel, az Origo munkatársa indított 2005 szeptemberében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (TL) szemben.
*
Némelyek szerint az egyházi ügynökmúlt akadálytalan megismerése, mások szerint az egyházak kvázi politikai szervezetek közé sorolása. Az ügy előzménye, hogy Kozák egykor a fenti öt személlyel, illetve Bölcskei Gusztáv református püspökkel kapcsolatban kért adatokat a levéltártól. A TL megkereste az egyházi vezetőket, hogy nyilatkozzanak, feladatszerűen alakítják-e a politikai közvéleményt, mert a törvény szerint ekkor adhatók ki adataik. Zoltai, Frenkl, D. Szebik, Seregély, Bosák és Veres egyházi vezetők nemmel válaszoltak, Bölcskei viszont igennel. Így róla ki is derülhetett: nincsenek olyan dokumentumok, amelyek szerint a múlt rendszerben kapcsolatban állt volna az állambiztonsággal. A Kozák által kiválasztott többi egyházi személy múltját továbbra is csak kutatók vizsgálhatják.
„Közszereplőnek minősülnek a perbe vont vezetők, ki kell adnia az állambiztonsági levéltárnak a rájuk vonatkozó dokumentumokat” – mondta ki tegnap a Fővárosi Bíróság nevében Pataki Árpád bíró az elsőfokú ítéletet. Az írásos indoklást február végére ígérte. A szóbeli érvek arról szólnak, hogy a politikai közvélemény feladatszerű alakítása megállapítható. Ilyennek tartja a bíró az egyházi vezetők bizonyos megnyilvánulásait, püspöki kari körleveleit, amelyeknek szerinte politikai olvasatuk is lehetséges.
„A bíróság egyelőre adós maradt azzal, mitől alakítják feladatszerűen a szóban forgó egyházi személyek a politikai közvéleményt, ha ez ellenkezik egyházaink belső szabályaival” – közölte lapunkkal Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jogi képviselője, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató védője. Hozzátette, a politikai közvéleményt feladatszerűen azok formálják, akik pénzt kapnak ezért például parlamenti képviselőként, politikai államtitkárként. Lapunknak Zoltai Gusztáv azt mondta el: „Átvilágíttattam magam, ennek megnyugtató eredményét bárkinek rendelkezésére bocsátom, ugyanakkor fellebbezünk, mert szolidárisak vagyunk a keresztény egyházakkal”. Bodonovich Jenő, a perbe vont katolikusok jogi képviselője is hangsúlyozta, csalódott, hiszen bemutatta a bíróságnak: a felszentelt klerikusok részvételét a közhatalomban tiltja az egyházjog. Kijelentette, az egyház erkölcsi kérdésekben nyilvánul meg, igazságtalan volna, ha politikai szervezetek közé sorolnák. Mivel a perben ezt a törekvést látja, a fellebbezést fogja javasolni egyháza vezetésének.
Veres András szombathelyi megyés főpásztor nem tudja elfogadni azt a fajta bírói indoklást, hogy amikor az egyház erkölcsi kérdésekben vagy saját fenntartású iskoláiért nyilvánosan fölemeli a szavát, közszereplőként nyilvánul meg. „Ezen az alapon közszereplő minden utcai tüntető, aki például a kórházak bezárása ellen demonstrál” – jegyezte meg a katolikus püspök. Inszinuációnak nevezte Veres, hogy a sajtó egy része szerint a püspöki kar perbe vont tagjai biztos azért tiltakoznak a közszereplői minősítés ellen, mert takargatnivalójuk van. „Magyarországon maga az alkotmány mondja ki, hogy az állam és az egyház szétválasztottan működik – mutatott rá. – Ebben az esetben hogyan merülhet föl, hogy a mi szerepünk közhatalmi?” Hozzátette: élt az önkéntes átvilágítás jogi lehetőségével, ami természetesen negatív eredményt hozott.
D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök elmondta, adott esetben készségesen hozzájárul a személyére vonatkozó múlt kutatásához. Utalt arra is, hogy egy kutató már publikált az evangélikus egyház idevágó történetével kapcsolatban, ahol vele kapcsolatban az nyert bizonyítást: bár egy ízben megpróbálták beszervezni, de ő ezt megtagadta. Frenkl Róbert korában maga ismerte el saját „formai” érintettségét ügynökügyben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
