Fenyegeti-e az iszlám Európát?

Évek óta dúlnak a viták az iszlám európai terjedéséről. Vannak, akik kontinensünk legfontosabb kihívásának tekintik a sokmilliós mozlim közösség sorsának alakulását, mások azt hangoztatják, a folyamatos bevándorlás csak színesíti a közös Európát.
Se szeri, se száma az európai iszlámmal kapcsolatos jövendöléseknek és elemzéseknek – a téma tanulmányozásakor óhatatlanul erre a megállapításra juthatunk. A tudományos elemzések gyakran ellentmondanak egymásnak, s már az európai mozlimok lélekszámáról sem szolgálnak megbízható adatokkal. Amit biztosan tudunk: az iszlámot követők nagyjából 50-55 millióra becsült tábora folyamatosan gyarapszik. Egyes becslések szerint már egy nemzedék múlva gyökeresen megváltozhatnak kontinensünk vallási-etnikai viszonyai. Igen fontos szempont, hogy az iszlám terjedési sebessége minden világvallásnál erőteljesebb. Amint arra Rudolf Grulich egyháztörténész egyik munkájában rámutat, az iszlám lényegesen gyorsabban terjed a keresztyén országokban, mint az iszlám országokban a keresztyénség. A neves iszlámkutató, Bernard Lewis is ezt jövendöli: „Európa az arab Nyugat része lesz. A jelenlegi tendenciák szerint a XXI. század végére a kontinens lakosságának többsége mozlim lehet. Ezt a migráció, a demográfia és a népesedéstudomány adatai is alátámasztják.”
Valósággal sokkolta a német közvéleményt, hogy egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint 2045-től mozlim többségű lehet az ország. Vannak olyan jelzések, amelyek szerint a Németországba bevándorlók száma akkorra elérheti a százmilliót. Ez a szám még akkor is megdöbbentő, ha a politikai szélsőségesek csekély kisebbséget alkotnak a német társadalomban. Hivatalos adatok szerint 2004 végén 32 ezer mozlim radikális élt Németországban.
Kis-Benedek József összegző tanulmánya alapján érdemes egy pillantást vetni az európai helyzetre. Hollandiában Theo van Gogh meggyilkolása korbácsolta fel az indulatokat a mozlimok ellen. Spanyolország iszlám közössége zömében marokkói eredetű, az ország tranzitútvonalként szolgál Európa felé. A brit közösség eltér a többi európaitól, tagjai főként az indiai szubkontinensről származnak. Az indiai és a bangladesi mozlimok többnyire integrálódtak a brit társadalomba. A problémát a nagyszámú pakisztáni jelenti, akik tartják a kapcsolatot volt hazájukkal, és megőrizték szokásaikat (a brit hatóságoknak komoly gondot okoz, ha a brit születésű pakisztáni fiatalok meglátogatják szüleik volt hazáját, ahol kapcsolatba kerülnek radikális imámokkal, amint azt a londoni merénylet két elkövetője, Shehzad Taweer és Haszib Huszein esete is bizonyította).
A felmérések Oroszországnak sem ígérnek sok jót. Az alacsony orosz születési mutató és a mozlimok növekvő bevándorlása új helyzetet idézhet elő. Figyelemre méltó hatása lesz a következő években, hogy miközben Oroszország lakossága évente 700-800 ezer fővel csökken, addig a lakosság belső aránya is felborulhat, mivel a mozlim lakosság aránya nő a pravoszlávokkal szemben. Egyes elemzők szerint 2020-ra a népesség ötöde követi majd az iszlámot. Kompakt egységben a Volga mentén (tatárok, baskírok), illetve Észak-Kaukázusban (csecsenek, dagesztánok stb.) élnek mozlimok. Az orosz politika mostanában kezeli kiemelten az orosz lakosság drasztikus csökkenésének megállítását, és szociális intézkedéseket dolgoz ki.
Hazánk volt moszkvai nagykövete, Keskeny Ernő emlékeztetett arra, hogy bár Oroszországban a pravoszláv egyház és az iszlám vallás több száz éve él egymás mellett, vallásháborúra mégsem került sor. – A Szovjetunió Afganisztán elleni intervenciója és a kilencvenes évek két orosz– csecsen háborúja ellenére ma az iszlám világ tekintélyes része szimpátiával tekint Oroszországra. Ennek okát egyes elemzők az amerikaiak Irak elleni háborúját elítélő orosz állásponttal magyarázzák. Napjainkban az orosz lakosság körében azonban kétségkívül nő az ellenszenv a „feketéknek” nevezett, kaukázusi és közép-ázsiai származásúakkal szemben. Ennek alapvető okát sokan abban látják, hogy egyes ágazatokban, például a kereskedelemben, kizárólagos szerepre tettek szert. Közismert tény Oroszországban, hogy a piacok azeri kézben vannak Arhangelszktől Vlagyivosztokig. A hivatalos orosz politika ugyanakkor igyekszik elősegíteni az együttműködésre kész mozlim lakosság társadalmi integrációját, és keményen fellép a radikális vahabita irányzattal szemben – tette hozzá Keskeny Ernő.
Sokan úgy tartják, az utóbbi években különösen a Balkánon erősödött meg látványosan az iszlám. A koszovói albánok, a boszniai és szandzsáki bosnyákok mecsetépítéseiről, az arab segélyszervezetekről és a titkos csatornákon érkező szaúdi pénzekről igen sokat olvashattunk a világsajtóban. Juhász József egyetemi docens szerint a horvát, a szerb és a macedón sajtó időnként eltúlozza Mohamed követőinek társadalmi és politikai veszélyességét. – Bár az iszlám megerősödése nem zárható ki a Balkánon, a szóban forgó területek mozlim lakossága mégis szekularizált, európaias társadalmat alkot. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy identitásuknak egyszerre része az iszlám és az európaiság. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az albánok és a bosnyákok teljesen más környezetben élnek, és más felfogást követnek, mint például a közel-keleti arabok. Harminc-negyven őrült persze minden társadalomban akad, de a Nyugat-Európában élő mozlimok társadalmi radikalizmusától azért jócskán elmaradnak a balkániak. A boszniai és a koszovói politikai elit igen sokat köszönhet a nyugati világnak és az Egyesült Államoknak – ha a közeljövőben nem éri őket újabb háborús megrázkódtatás, nem hiszem, hogy az iszlám hit nevében radikalizálódnának – zárta szavait Juhász József.