Ezt a háborút talán nem is lehet megnyerni, legalábbis a térség országai által bevetett terrorizmusellenes módszerek nem vezetnek feltétlenül eredményre. Az érintett államok kormányainak fel kell venniük a harcot a feltörekvő terrorcsoportok jelentette fenyegetéssel, annál is inkább, mert az ilyen szervezetek létrejötte mélyen gyökerező szociális-gazdasági okokkal magyarázható, amelyek ellen vajmi keveset tehetnek a megszokott eszközökkel. A rövid távú sikerek – mint például egy terrorcsoport vezetőjének elfogása vagy egy támadás meghiúsítása – nem változtat a harc lényegén, ez pedig a civil lakosság szívének elnyerése. Az persze kérdéses, hogy a délkelet-ázsiai országok kormányai valóban hajlandók és képesek-e stratégiájukat annyiban változtatni, hogy a nép egyetlen része se érezze magáénak a harcos elemek céljait. A következő hónapokban több terrorista támadásra számíthatunk, amelyek azonban inkább pánikkeltésre alkalmasak, nem nagyobb kár okozására.
A támadások elsősorban Thaiföldön, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken várhatók, ám nem szabad elfeledkezni az igen erős kasmíri Laskar-e-Taibáról és a Srí Lankán működő Tamil Tigrisekről, amelyek nagyon aktívak lettek az utóbbi időben. Ez a két szervezet nagyobb, sok halálos áldozattal járó támadásokat is képes végrehajtani. A Dzsemáa Iszlámíja vagy az Abu Szajjaf szervezetek ellen ugyan az utóbbi időben a hatóságok eredményesen léptek fel, így ezek egyelőre várhatóan nem fognak komolyabb akciót végrehajtani, ám a „nagyok” ideiglenes gyengélkedése azt eredményezheti, hogy a hozzájuk nem kötődő, névtelen, ám igen radikális terrorsejtek lépnek majd a porondra, amelyek kisebb méretű, ám ugyanolyan veszélyes lépéseket tesznek.
Kik is ezek a csoportok? A már említett nevek ismerősek. A Dzsemáa Iszlámíja fő célja egy iszlám állam létrehozása Dél-Thaiföldtől a Maláj-félszigeten és az indonéz területeken át egészen a Fülöp-szigetek déli részéig. A csoportnak jelenleg nagyjából ezer tagja lehet, s hogy nem több, az elsősorban az indonéz hatóságok állhatatos munkájának köszönhető. Tavaly a Dzsemáa Iszlámíja egyetlen embert sem ölt meg, egy évvel azelőtt viszont 49-et. Érdemes megemlíteni, hogy ehhez a szervezethez több, Thaiföldön működő csoportot is kötnek térségbeli elemzők, amelyek viszont több gyilkos merényletet is végrehajtottak, és öszszesen több ezer tagjuk is lehet. A kapcsolati hálózatról azonban csak elképzelések vannak, így nehéz megállapítani, melyik csoport mire képes, s meddig terjed a befolyása.
A Dzsemáa Iszlámíjához hasonlóan az iszlám állam kikiáltását tűzte ki célul az Abu Szajjaf, amely kizárólag a Fülöp-szigetek déli részén működik. Bár vezetőjét, Abdulradzsak Abubakar Dzsandzsalanit 1998-ban lelőtték, így a szervezet vesztett erejéből, ám továbbra is komoly fenyegetésnek nevezi. Náluk is veszélyesebb talán a Fülöp-szigetek Új Néphadserege, amely nem vallási, hanem ideológiai harcot vív. A kommunista hadsereg a szigetek védelmi szakértői szerint legalább hétezer tagot számlál, a nyolcvanas évek kezdete óta tartó harcuk során mintegy 40 ezer embert öltek meg. Jelenleg 2100 települést tartanak irányításuk alatt. A kormány és a kommunisták közötti tárgyalások 2004 óta szünetelnek.
A Laskar-e-Taiba a vitatott hovatartozású Kasmír Pakisztánhoz csatolásáért küzd, elsősorban indiai katonai alakulatok ellen hajtva végre merényleteket. A csoport a három legerősebb és legjobban felszerelt India-ellenes kasmíri terrorcsoport egyike, amely támogatást kap Pakisztántól is, legalábbis indiai gyanú szerint. A Laskar-e-Taiba vezetője azt helyezte kilátásba, hogy ezentúl szervezete India gazdasági erejét fogja támadni, azaz fel kell készülni a gazdasági főváros Bombay (Mumbai) és az információtechnológiai fellegvár, Bangalore elleni folyamatos terrorháborúra. Ebből ízelítőt kapott nemrég Bombay, mikor terroristák felrobbantottak több helyiérdekű vasutat, mintegy kétszáz ember halálát okozva.
A komoly gondokkal küzdő térségtől ugyan kissé távol esik, s kulturálisan is elkülönül Ausztrália, ám nem szabad kifelejteni a felsorolásból. Épp azért, mert az ötödik kontinens az ausztrálázsiai térség egyetlen nyugati típusú állama, így egyértelműen célpontot jelent a terroristáknak. Elemzők szerint Ausztrália immár beépült és „saját nevelésű” terrorcsoportokat is magáénak tudhat. A Dzsemáa Iszlámíja már a kilencvenes évek elején megérkezett az országba Canberra törekvései ellenére. A jövőben Ausztrália az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kíván tartani a térség többi államával, hogy közösen léphessenek fel a fenyegetőkkel szemben. Akik persze az említett szervezeteken kívül az Ausztráliában élő mozlim fiatalok, közülük sokan szimpatizálhatnak az iszlamista radikálisok törekvéseivel (emlékezzünk a 2005. decemberi háborúra Sydney környékén!), valamint – bármilyen furcsa – a szélsőséges állatvédők. Ez utóbbi mozgalom valódi terrorcsoportként működik, bár se vallási, se politikai célja nincsen. Bár jelenleg a radikális mozlim fiatalokra összpontosít a terrorelhárítás, erre a nem megvetendő erejű társaságra is figyelmet fordítanak. Annál is inkább, mert mindenre elszánt állatvédők bizony Amerikában és Európában is vannak.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
