A magyar társadalom ma is megtermeli az erőforrás-fedezetet ahhoz, hogy a humán erőforrást újratermelő rendszereket (oktatás, egészségügy, a generációs újratermelés intézményei), továbbá a társadalmi szolidaritást fenntartó szociális jóléti szolgáltatásokat ésszerű változtatásokkal közpénzekből lehessen működtetni. Nem indokolt tehát sem az oktatás, sem az egészségügy piacosítása azzal, hogy a társadalmat jellemző általános erőforráshiány közepette csakis a magántőke fokozott bevonása biztosíthatja a fejlesztési erőforrásokat – mondta Gazsó Ferenc szociológus, a Magyar Szocialista Párt társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke a múlt héten a Civil Fórumon tartott előadásában.
Társadalompolitikai téziseit ismertetve a professzor rendszerkorrekciót sürgetett: a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika feladását, új egyensúlyt, a multinacionális tőke nagyobb hozzájárulását a közfeladatok ellátásához. Jelenleg ugyanis a közteherviselésben nem érvényesül sem az egyetemesség, sem a progresszivitás – mondta. A munkajövedelem túladózott, a tőkejövedelmek jórészt adómentesek, az országban megtermelt tőkehozadék túlnyomó része kiáramlik. A domináns tőkehatalom immár odáig ment, hogy pazarlásnak és az erőforrások irracionális elfecsérlésének minősíti a kiépült jóléti rendszereket: az ingyenes oktatást, az államilag garantált egészségügyi ellátást, az életfeltételek stabilitását biztosító nyugdíjrendszert és a sokféle szociális ellátórendszert.
Emiatt a társadalom egy olyan berendezkedés felé sodródott, amire a többség se nem vágyakozott, se nem hajlandó elfogadni annak neoliberális értékeit – vonta le a következtetést Gazsó.
A professzor szerint a válságból az újkapitalista berendezkedés egész működésmódjának korrekciójával kell kiutat találni; egyetemessé kell tenni a közteherviselést, új alkut kell kötni a hazánkban működő multinacionális tőkével, limitálni kell a feketegazdaság mozgásterét, erősíteni kell az állam szerepét és az állam társadalmi támogatottságát.
Gazsó Ferenc szerint felülvizsgálatot és változást igényel a hatalmi-uralmi rendszer kiépült működési módja is, mert a demokratikus párturalom – mint mondta – korlátozza a részvételi demokrácia érvényesülését, mellőzi az együtt döntési kényszert és nem teszi lehetővé a civil vétójog érvényesülését. Megérlelődött a politikai rendszer működésének alkotmányos szabályozását is érintő változások szükségessége – szögezte le.
A politikai osztály csoportjainak ki kell érlelniük magukból egy olyan társadalmi berendezkedést, amelyben a gazdasági növekedés összekapcsolódik az életminőség javulásával. Máskülönben előfordulhat, hogy a konfliktust halmozó folyamatok olyan átfogó társadalmi válsághelyzetbe torkollnak, amikor nehezen kezelhető és ma még beláthatatlan veszélyeket hordozó kaotikus folyamatok kényszerítenek ki valaminő változásokat. Gazsó Ferenc szerint egy ilyen szituáció kialakulását mindenképpen meg kellene előzni.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség