Így néz ki a 2026-os választások menetrendje

Sulyok Tamás kihirdette a 2026-os országgyűlési választások időpontját: április 12-én járulhatnak az urnákhoz a választópolgárok. De mikor indul hivatalosan a kampány, és meddig lehet jelölteket állítani? Mi kell ahhoz, hogy egy jelölt elindulhasson a választókerületében? Hol és hogyan adhatják le a szavazatukat a választópolgárok? Cikkünkben megtalálja a válaszokat!

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Sulyok Tamás államfő kihirdette a 2026-os országgyűlési választások időpontját: április 12-én járulhatnak az urnákhoz a választópolgárok.

Sulyok Tamás kitűzte a 2026-os országgyűlési választások időpontját. Forrás:  Facebook

Hogy miért éppen április 12-én választunk idén? A hatályos alaptörvény szerint a választást áprilisban vagy májusban kell megtartani, a választási törvény pedig azt is meghatározza, hogy csak vasárnap lehet a szavazás, amely nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Mivel idén április első vasárnapja húsvétvasárnap van, a legelső lehetséges időpont április 12-e. 

Mikor kezdődik a kampány?

Magyarország választójoggal rendelkező polgárai a rendszerváltás óta 2026-ban immár tizedik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését. 

A hivatalos kampányidőszak a jogszabály szerint a választás előtt ötven nappal, azaz idén február 21-én indul. 

Ekkor jelenhetnek meg a választási plakátok az utcákon, és aznap reggel kezdődik az induláshoz szükséges ajánlásgyűjtés is. 

A magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll:

• 106 képviselőt egyéni választókerületekben,
• 93-at országos listáról választanak meg.

A választási törvény szerint egyéni választókerületi jelölt csak akkor indulhat, ha

az induláshoz legalább 500 érvényes ajánlást összegyűjt.

Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazás előtti 37. napon (idén március 6-án), délután 4 óráig kell bejelenteni. Ehhez az összegyűjtött ajánlóíveket az adott választókerületben illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (OEVB) kell leadni. Országos listát csak az a párt állíthat, 

amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 (hetvenegy) egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A pártlistát legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon (azaz idén március 7-én) 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Hol szavazhatunk?

A választási törvény három fő szavazási formát különböztet meg:

1. Belföldi szavazás (A választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókörben adja le a szavazatát a szavazás napján. Megfelelő kérelem esetén lehetőség van másik szavazókörben történő voksolásra is).
2. Külképviseleti szavazás (Az a választópolgár, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, kérheti, hogy nagykövetségen vagy konzulátuson adhassa le szavazatát. Ehhez előzetesen külképviseleti névjegyzékbe kell vetetnie magát, amelynek jogszabályban rögzített határideje van).
3. Levélben történő szavazás (A levélszavazás kizárólag magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára elérhető).

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: 

• egyet az egyéni választókerületi jelöltre,
• egyet pedig pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatnak le.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek, amelyet levélben adhatnak le. 

Hogy kell érvényesen szavazni?

Az országgyűlési választáson külön lapot kapunk az egyéni jelöltek választásához és a listákhoz is. Mindegyik lapon egyet lehet választani, és az alatta/mellette lévő körbe kell két egymást metsző vonalat húzni. Ez lehet X, kereszt, is, de ha az egész kört besatírozzuk, az már nem érvényes.

Várható eredmények a választáson

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából kiderült, hogy a karácsonyi időszak alatt lényegében befagytak a pártpreferenciák, és ezzel tartóssá vált a kormánypártok előnye. 

Egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP a listás szavazatok 47 százalékát, míg a Tisza Párt 40 százalékát szerezné meg. 

Harmadik erőként a Mi Hazánk Mozgalom jutna be a parlamentbe hatszázalékos eredménnyel. A Nézőpont elemzése szerint

a kormányzóképesség, a vezetői tapasztalat és a nemzetközi kapcsolatrendszer súlya a polgárok szemében a következő hónapokban tovább nőhet, miközben a kormánypárt támogatottságát a jóléti intézkedések is erősítik. 

Ezek csökkentik a kormánykritikus szavazók tiltakozási hajlandóságát, vagyis a protestpotenciált. 

Fotó: Nézőpont Intézet

Mint ismert, a Fidesz 31. kongresszusán kiderült, hogy a kormánypártoknak ezúttal a „Biztos választás” lesz a kampányszlogenje.

A Tisza Párt a karácsonyi szünetben sem tudott tematikusan megújulni. 

A képviselőjelöltek nyilatkozatstopját követően a párt kommunikációja a „Szőlő utcázásra” épült, ám ez nem volt alkalmas a tábor bővítésére. A Nézőpont kutatása szerint a kormány rendpárti válasza és a politikusi érintettség hiánya sem kedvezett a Tisza politikai haszonszerzési kísérleteinek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

További játékainkhoz kattintson ide!