Gyurcsány Ferenc kormányfő egy televíziós műsorban elárulta, hogy a március tizenötödikei ünnepen nem tart beszédet, s mérsékletre intette a többi politikust is: ők se beszéljenek. Minden jel szerint a hatalomnak zabszem van az ülepében a nemzeti ünnep közeledtével. Stépán Balázs kollégámtól kölcsönzöm a szavakat, szerencsésebben fogalmazni nehéz lenne, a cikk címe: Némasági fogadalom.
Régen látott szép szavak a Magyar Hírlap hasábjain, olyan hátborzongatók, mint 1989–90-ben, a rendszerváltáskor. Nem vállon veregetni akarom Stépán Balázst, de ez parányi bizonyíték arra, hogy az újság lassan visszatér rendszerváltó múltjához. Régi kollégám kettéválasztja a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Más előjelet kapnak a márciusi ifjak, másmilyet Szamuely bőrkabátosai és április 4-e. Olyan helyreigazítás-féle az írás, már nem is bánom, hogy annak idején hat esztendőt ott töltöttem.
Maradjunk a lényegnél: Gyurcsány Ferenc nem tart beszédet március 15-én. Helyesen teszi. A nemzeti ünnepek nincsenek közeli kapcsolatban vele. Meg lehet érteni a nemzeti ünnepeket… Azt viszont nem értem, miért inti önmérsékletre a többi politikust is a miniszterelnök.
Miért kell frászban lenni március tizenötödikén a hatalomnak? Nekem a Kádár-korban a kocsimból kivetették a belső visszapillantó tükrömre kötött nemzetiszín szalagot. Ez volt a „független” rendőrség. Ők, akik ma azonosító szám nélkül, símaszkban ütik-verik a magyart.
Csak helyeselni tudom, hogy nem beszél Gyurcsány Ferenc március tizenötödikén. Neki hallgatni arany.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
