Bankkártya hamisítására szakosodott magyar bűnszervezetekről számolt be Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának helyettes vezetője a Kártyapiac 2007 elnevezésű, múlt heti budapesti konferencián. A főnyomozó lapunknak elmondta: azért hívták meg a szervezők, mert a bankkártya-kibocsátók és a pénzintézetek is látják azt az egyre növekvő veszélyt, amely a hamisítással öszszefüggésben valamennyi érintettre leselkedik.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. első féléves adatai szerint a hamisított bankkártyákkal való visszaélésből eredő, a kibocsátót terhelő kár az azt megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 80 százalékkal emelkedett. Az üzletág összes szereplőjének (kibocsátó, elfogadó és a kártyabirtokos) összesített kára a tavalyi év első felében 132 millió forintot tett ki. Az alezredes megjegyezte, a magyar bűnszervezetek többsége viszont nem hazánkban, hanem külföldön okozza a legtöbb kárt. A Nemzeti Nyomozó Iroda tud olyan magyar bűnszervezetekről, amelyek a képzettségüknél fogva képesek arra, hogy a legújabb technikai elhárító fejlesztések ellenére is mindig új módszert találjanak ki. A csoportok tagjainak egy része börtönben ül. Azonban most is szabadlábon vannak olyanok, akik hamisítással foglalkoznak, de őket az NNI figyelemmel kíséri. Jelenleg öt-tíz ilyen, egyenként körülbelül tucatnyi tagból álló banda működik az országban. A bűncselekmények legkevesebb három államot érintenek, hazánkban főként bankkártyákat hamisítanak. Ehhez az adatokat külföldön szerzik meg, s az elkészült klónokat egy harmadik országban használják fel a számlák megcsapolására.
A szervezetekben hét szinten folyik a tevékenység – magyarázta az alezredes. A hierarchia különböző fokain állók jórészt nem is tudnak egymásról. Általában a csoport egy vagy több vezetője finanszírozza a bűncselekményt. A technikus a bankjegykiadó automatára szerelt úgynevezett szájakat, mikrokamerákat, álbillentyűzeteket vagy az elfogadó terminálokba szánt adatlopó chipeket készíti el. Mások a kártya dombornyomására, a hologram gyártására, a mágnescsík megírására, valamint a lopott adatok felvitelére szakosodnak. Leginkább román állampolgárokat bíznak meg az adatok megszerzésével. Ők például betörést színlelve olyan helyekre hatolnak be, ahol van bankkártya-elfogadó terminál, és azt kicserélik az adatlopó kémchippel ellátott sajátjukra. A kártyákhoz hamis okmányokat (személyi igazolványt, útlevelet) is készítenek. Aztán a másolatokkal többen, rövid idő alatt – vigyázva, hogy egy-egy számláról csak néhány tízezer forintnyi összeg hiányozzon – automatákból pénzt vesznek ki vagy vásárolnak vele. Az így megszerzett árut orgazdának adják el, a készpénzt pedig leadják megbízóiknak.
– Tavaly fejeztünk be egy ügyet, amelynek a kárértéke meghaladta a százmillió forintot – emlékeztetett Orosz István. Három román állampolgárságú férfi három nap alatt gyűjtötte be az öszszeget. Kiderült, hogy korábban egy olaszországi síparadicsom bankjegykiadó automatájából csaknem 50 ezer kártya adatait szerezték meg.
Az NNI főnyomozója szerint a nyugat-európai országokban még aggasztóbb a helyzet. Amíg a magyar bűnszervezetek a saját zsebükre dolgoznak, addig úgy tűnik, több külföldi hamisító banda a megszerzett összegekből a terrorizmust támogatja. – Nemrégiben Srí Lanka-i kártyalehúzók jelentek meg több európai nagyvárosban – fejtette ki az alezredes. – Pár nap alatt több millió eurót zsákmányoltak. Mire a rendszer reagált, addigra nyomtalanul eltűntek. A pénz valószínűleg terroristák kezébe vándorolt. Ezzel a jelenséggel már számolnak az Európai Unió hatóságai, hiszen a terrorszervezetek is felfigyeltek erre a kis befektetést igénylő, nagy hasznot hozó pénzszerzési módszerre. Nem ritka az sem, hogy nagyobb, ismertebb maffiacsoportok is belefognak bankkártya-hamisításba.
Európai szakemberek nemrégiben egy másik új jelenséget is észleltek: olyan internetes oldalak jelentek meg, amelyekről a kártyahamisításhoz szükséges minden eszköz, adat, okmány beszerezhető. Kidolgozták annak mechanizmusát, hogyan juthat fel a rejtett oldalra az érdeklődő, s ha a kiválasztott jogosítványt, fizetőeszközt, vízumot vagy bankkártyaadatot átutalással kifizeti, akkor a webhelyet működtetők postán vagy közvetítő útján elküldik azt neki. A honlapok üzemeltetőinek felkutatására az Europol kiemelt figyelmet fordít – jegyezte meg Orosz István.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
