Harcos nagygyűlésen az alapellátásban dolgozók

Finanszírozásuk megduplázását és a nemrég megszüntetett eszköz- és ingatlantámogatás visszaállítását követelte több mint háromezer, alapellátásban dolgozó orvos egy tegnapi nagygyűlésen. A szakminisztérium azonban egyértelművé tette: többletfinanszírozás nincs, csak más területekről vonhatnának el pénzt.

Megtelt a Nemzeti Sportcsarnok tegnap az alapellátásban dolgozók nagygyűlésén, ahol a több ezer résztvevő magasabb finanszírozást követelt. – Ellehetetlenítik a munkánkat, már nem művelői, hanem szenvedői vagyunk az alapellátásnak – fogalmazott felszólalásában Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: az alapellátásban dolgozók csőd közeli helyzetbe jutottak, választaniuk kell, hogy a rezsiköltségeket fizetik-e ki, vagy a bérköltségeket. Eközben pedig hihetetlen adatszolgáltatási és adminisztrációs terhet rónak rájuk a döntéshozók – tette hozzá.
Éger István három dobozban 3200 szerződésmódosítás iránti kérelmet adott át Székely Tamásnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettesének. A dokumentumokban finanszírozásuk duplájára emelését, az eszköz- és ingatlantámogatás visszaállítását követelik, valamint azt, hogy a kamara tárgyalhasson az orvosok nevében a finanszírozási feltételekről.
A kamara elnökének felszólalását a tömeg állva, vastapssal fogadta, míg Székely Tamásét füttyszó és „a kormány mondjon le”, „rendőrállam” bekiabálások kísérték. Éger István úgy fogalmazott: „mi most nagyot akarunk, mert kis dolgokkal már nem megyünk semmire”. Arra a kérdésre, hogy mi a következő lépés, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket, úgy felelt: az alapellátásban nem értelmezhető a munkabeszüntetés, mint kényszerítő eszköz, ezért valószínűleg csak a tegnapi nagygyűléshez hasonló lépésekkel tudják nyomatékosítani követeléseiket.
Miután átvette a 3200 szerződésmódosítási indítványt, Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese elmondta: a hivatal csak a jogszabályok alapján köthet szerződést. A rendelkezésre álló pénzt pedig az Országgyűlés a költségvetésben határozta meg.
Éger hangsúlyozta: az OEP valóban nem döntéshozó ebben a kérdésben, ezért inkább az Egészségügyi Minisztérium álláspontját szerette volna megismerni. A szaktárca azonban méltatlan módon nem képviseltette magát a nagygyűlésen – szögezte le. – Utólag értesültem arról, hogy a minisztérium jogi osztályáról valaki ott volt, de hivatalosan nem mutatták őt be, így sem megismerni, sem szót adni nem tudtunk neki – fogalmazott.
Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatón reagált a nagygyűlésen elhangzottakra. Sajnálatát fejezte ki, hogy a résztvevők nem tudtak kérdezni a tárca képviselőjétől, pedig az ott ült az „Egészségügyi Minisztérium” tábla mögött – mondta. Az államtitkár bemutatta egy háziorvos bankszámlakivonatát, amelyből kiderült, hogy a finanszírozásuk alaptétele, az úgynevezett kártyapénz januári 420 700 forintos tétele kismértékben meghaladta a decemberi 418 900 forintot, igaz, a pénz – állítása szerint – egy adminisztrációs hiba miatt két részletben érkezett meg. Az eszköz- és ingatlantámogatás megszüntetését szerinte a vizitdíjból befolyó összeg jócskán pótolja majd. A dupla finanszírozás igényére úgy válaszolt: erről csak akkor lehetne tárgyalni, ha a kamara megjelölné, hogy mely területről vonna el pénzt hozzá.
Az alapellátásban dolgozók azonban kiállnak amellett, hogy jelentősen romlott a pénzügyi helyzetük. Átlagos finanszírozásuk havi 480-550 ezer forint között mozog, noha a megnövekedett kiadások fedezéséhez 912 ezer forint kellene.