Helyszíni szemle W. Róberttel Móron

Rendőrnyomozók és kommandósok lepték el tegnap délben Móron az egykori Erste Bank környékét. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatóhelyettese, Zsombok György ezredes lapunkat arról tájékoztatta, hogy a bankfiókban elkövetett 2002-es példátlan mészárlás egyik gyanúsítottja, W. Róbert helyszíni kihallgatása folyt. Ennek részleteiről nem árult el semmit, de általánosságban megjegyezte: ilyenkor a kihallgatottal elmondatják ugyanazokat a tényeket, amelyeket jegyzőkönyvben már korábban rögzítettek. Ez az eljárás arra jó, hogy a helyszínen jobban felidézzék a történteket, s ezáltal pontosíthatók a vallomások.

Az MTI egy helyszínen tartózkodó szemtanútól úgy értesült: csaknem 50 rendőr jelent meg a móri bank helyén nem sokkal 12 óra után, amikor W. Róbertet, a móri bankrablás egyik gyanúsítottját vezették elő. A rendőrök kétszáz méteres körben lezárták a területet, csak az ott lakókat kísérték haza, idegenek pedig nem léphettek a vizsgálati helyszínre. A szemtanúk szerint egy rendőrségi helikoptepr is feltűnt a település fölött.
*
A gyanúsítottal csaknem egy kilométer hosszan hat háztömböt kerültek meg a rendőrök. W. Róbertet nem sokkal délután kettő óra előtt rabszállítóval elvitték a Fejér megyei településről.
Ismert: az NNI két tatabányai férfit, N. Lászlót és W. Róbertet gyanúsítja az öt évvel ezelőtti móri bankrablás elkövetésével. A gyanú szerint N. László ölte meg a bankfiókban tartózkodó nyolc embert. A rendőrségnek mostanra nemcsak személyi, hanem több tárgyi bizonyíték, így a gyilkos fegyverek is a rendelkezésére állnak.
Az RTL Klub Híradójának tegnap esti értesülései szerint a 34 éves W. Róbert bevallotta a kihallgatáskor, hogy rálőtt a biztonsági őrre, de a lövés nem talált. Őt a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy a bank ajtajában állt a mészárláskor, és műszaki okokra hivatkozva elküldte az oda érkező ügyfeleket. W. Róbert állítja: a csaknem hétmillió forintos zsákmányból egy forintot sem kapott. Ügyvédje szerint védence nem a pénzért rabolt, hanem mert társa megfenyegette őt – közölte a kereskedelmi tévéadó híradója.
Korábban ugyanezért a bűncselekményért tényleges életfogytiglani büntetést kapott Kaiser Ede, a társának tartott Hajdú Lászlót pedig vád alá helyezték, tárgyalása áprilisban folytatódik.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára, Kondorosi Ferenc a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában arra a kérdésre, hogy indokolt-e a belső vizsgálat a rendőrségen a móri fiaskó miatt, úgy válaszolt: „szerintem feltétlenül, mert nyilvánvalóan valamin gellert kapott ez a nyomozás.” Kifejtette: „a bizonyítékok értékelése kérdéses pontja az eljárásnak. A tárca az igazságszolgáltatás menetének szabad utat enged. (…) Az viszont tény, az országos rendőrfőkapitánnyal konzultálunk arról, hogy indokolt-e, szükséges-e a rendőrségen belüli vizsgálat.” Az államtitkár szerint elképzelhető, hogy nem voltak megalapozottak az ügyben hozott ítéletek. Szerinte a rendőrség mellett az igazságszolgáltatás többi szereplőjének a működését is elemezni kell. Mint mondta, minden szakmai területnek – a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak – szüksége van a belső vizsgálatra. Lapunk megkereste Bene László országos rendőrfőkapitányt, aki nem kívánt nyilatkozni a móri ügyben. Mint mondta, nem találkozott tegnap Kondorosi Ferenc államtitkárral, mivel nem tudtak időpontot egyeztetni.
– Hogy a bíró elkövetett-e valamilyen eljárásjogi, vagy anyagi jogi hibát Kaiser elítélésekor? A válaszom az, hogy nem – mondta el lapunk kérdésére Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője. Amikor a Fővárosi Bíróság első fokon kihirdette az ítéletet, azt 33 tárgyalási napon folytatott bizonyítási anyag alapján tette. A bíró nemcsak a vád bizonyítékait vette számba, hanem a védelem által felhozott és a Kaiser számára alibit igazoló tanúkat is meghallgatta. Az nem vitás: az ebből levont következtetések felelőssége a bíróé. Viszont ez olyan jól sikerülhetett, hogy a másodfokú bíróság Kaiser esetében minimális változtatásokkal helybenhagyta az ítéletet – jegyezte meg a kollégiumvezető. – Kétségtelen az is, hogy a tárgyi bizonyítékok hiányoztak az ügyből, de az ítélet mégis kiállta a másodfok próbáját. Azt is határozottan állítom, hogy sem politikai, sem szakmai oldalról semmiféle nyomást nem gyakoroltak a bíróságra, hogy mutasson fel bűnöst a móri ügyben.
– Nehogy azt higgye, hogy a rendőrök most biztosak lehetnek az igazságban. Már volt háromféle igazság. Egyelőre túl keveset tudunk erről az új nyomozásról, én egyelőre úgy veszem, nem is létezik – tette hozzá Frech Ágnes.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Morvai Attila lapunknak elmondta: ami Kaiser esetét illeti, van egy jogerős ítélet, amit egy jogállamban nem illik a rendkívüli jogorvoslatról szóló döntés előtt megkérdőjelezni. Többéves nyomozás és bírósági eljárás eredménye van az egyik oldalon, míg a másikon egy néhány napos nyomozás – fűzte hozzá. Kérdésünkre a szóvivő kijelentette: az ügyészségen nem volt semmiféle politikai, vagy más külső nyomás, ami arra irányult volna, hogy a móri ügyben mindenképp tettest kellene produkálni. Az eljárásban a közvetlen és közvetett bizonyítékok mérlegelése alapján emelt vádat az ügyészség, és ugyanazt tették később a bíróságok is, amikor a bizonyítékok mérlegelése alapján hozták meg az ítéletüket – fejtette ki Morvai.