Többen is pályáztak a szövetségesek közül a második világháborús újragyarmatosítás idején Irán olajkincsére, a forrongó ország végül a szovjetek és a britek érdekszférájába került, élén az odaállított Mohammad Reza Pahlavi sahhal. A háború után Mohammad Mosszadeh kormányfő államosította a brit tulajdonú olajmezőket, amellyel kezdetét vette a gyakorlatilag máig tartó embargós időszak. A fekete aranyat vissza kellett szerezni, London pedig Washingtonban találta meg tervéhez a megfelelő partnert. A két nagyhatalom közös akciója során a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) sikeresen puccsot eszközölt ki, Mosszadehet pedig elmozdították helyéről. A Nyugat-barát sah uralma, miközben gazdaságilag prosperált, nem volt igazán humánus, angolszász szövetségesei segítségével minden belső ellenzéki próbálkozást csírájában elfojtott. A síita vezető, Ruholla Khomeini ajatollah már a 60-as években folyamatosan bírálta a sah rendszerét és az őt támogató Egyesült Államokat, amiért először börtönt, majd száműzetést kapott.
A tiltakozások azonban eredményre vezettek. 1979. február 1-jén óriási tömeg fogadta az Irakból hazatérő hosszú, ősz szakállú Khomeinit Teherán utcáin, aki tíz nappal később, rövid harc után magához is ragadta a hatalmat. A sah elhagyta az országot, a karizmatikus, szigorú síita főpap pedig népszavazásra szólított fel: akarják-e az irániak, hogy iszlám köztársasággá alakuljon a monarchia. Az igen válaszok aránya 98 százalék felett volt, így hirtelen elkezdték a változtatást.
Az irányítás a papság kezébe került, akik a hitük szerinti tiszta iszlám alapján egyengették az ország útját, miközben a mindennapi ügyeket világi személyek kezelték. A helyzet azóta sem változott semmit, már ami az ország berendezkedését illeti. Az új alkotmány rendelkezése szerint a Bölcsek Tanácsa, egy, a nép által közvetlenül választott 86 tagú testület fogja Khomeini halála után az ország legfőbb vezetőjét kijelölni. Khomeini ajatollah 1989-ben hagyta magára népét, utána a bölcsek Ali Hameneinek adták ezt a megbízatást, aki már a forradalom győzelme óta viselte a teheráni nagymecset pénteki imáján az előimádkozó tisztségét.
Iránban 1979 óta minden fontos ügyet a legfőbb vezető dönt el, így csak az ő hozzájárulásával érvényes egy választás vagy népszavazás, de ő jogosult egyedül hadat üzenni is. Vallási határozatai (fatvái) sajátos jogi helyzete miatt kötelezők, azoktól eltérni nem lehet. 2005-ben Ali Hamenei olyan fatvát hozott, amely szerint az iszlámmal ellentétes a nukleáris fegyverek tárolása, használata és gyártása. Ezt Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való tárgyalásán is érvként használta, bizonyítandó, hogy nukleáris programja keretében nem atomfegyvert akar készíteni.
origo.hu
Magyar Péter pártjának képviselői is aláírták a háborúpárti paktumot
