A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnapi ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul, nyolc százalékon hagyta az alapkamatot. Járai Zsigmond elnök utolsó tanácskozását vezette a testület élén, mandátuma pénteken lejár.
Az MNB tegnap közzétette az inflációról szóló jelentését is. Eszerint a következő hónapokban 9 százalék körüli infláció várható, majd az év végétől a korábban előre jelzettnél gyorsabb ütemben mérséklődhet az infláció, 2008-ra elérve a 3,4 százalékot. Figyelemre méltó, hogy jelentésében a jegybank 7,4 százalékos átlagos inflációt jelöl meg erre az évre, jóllehet a kormány hivatalos előrejelzése 6,2 százalékos pénzromlási ütemről szól.
Járai tegnap jegybankelnökségének időszakát is értékelte. Mint mondta, 1995 és 2001 között az átlagos hatéves infláció 17,3 százalékos volt, amit 2001 és 2007 között sikerült 5,6 százalékra leszorítani. A jegybanki hitelesség a 2001-ben mért 28 százalékról 69 százalékra nőtt, s a lakosság jelenleg az Alkotmánybíróságot és az MNB-t tartja a legmegbízhatóbb intézménynek. Járai emlékeztetett: megbízatása első évében bevezették az inflációs célkitűzés rendszerét, és törvény született a független jegybankról. Az elmúlt öt évet azonban az alacsony inflációért, az erős forintért és a költségvetés helyzetének rendezéséért folytatott harc jellemezte. A monetáris politika legnagyobb kihívásának Járai a monetáris tanács összetételét nevezte, mivel júliustól mindössze két belső tag marad a testületben.
A leköszönő elnök egyúttal célszerűnek nevezte, hogy a jegybankot a jövőben vonják össze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség