Jelentés helyett politikai állásfoglalás

A kormánypártok, különösen pedig a miniszterelnök által rendszeresen hangoztatott vádak és frázisok köszönnek vissza az őszi zavargások hátterét vizsgáló Gönczöl-bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. Például a kormány legnagyobb hibájának – Gyurcsány Ferenc véleményéhez igazodva – a rossz kommunikációt nevezték, a Fidesz esetében viszont „engesztelhetetlen, támadó politikáról” vizionálnak, amely veszélybe sodorta a parlamentáris demokráciát. Bírálták az államfőt és a rendőrséget is. Nem véletlen, hogy Gyurcsánynak tetszik a jelentés.

2007. 02. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyilvánosságra hozta tegnap jelentését az úgynevezett Gönczöl-bizottság, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére november eleje óta vizsgálta az őszi utcai zavargások hátterét. A bizottságnak két hónapja volt, hogy nyilvános dokumentumok, újságcikkek, rendőrségi, ügyészségi és többek között titkosszolgálati beszámolók alapján elkészítse jelentését, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára.
A dokumentum szerint a történtekért az egész politikai osztályt, a közszolgálati médiát és a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiséget is felelősség terheli, de nem azonos mértékben. Hogy kit milyen mértékben, azt jól mutatja: a jelentés összehasonlíthatatlanul többször támadja a Fideszt, mint a kormányt vagy Gyurcsány Ferencet. A miniszterelnöknek csupán azt veti a szemére, hogy alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének következményeit, a kormány kommunikációját pedig félreérthetőnek titulálta. Ugyanakkor az ellenzéket azzal vádolták meg, hogy „az országgyűlési választások eredményét megkérdőjelező és a kormány megbuktatására irányuló utcai-érzelmi politizálása veszélybe sodorta a parlamentáris demokráciát”. Hozzátették: a Fidesz „a 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, kormánybuktató stratégiára cserélt. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok vezetői és tagjai, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll”. Emellett a rendszerváltozás óta regnáló összes kormány hibájául rótták fel, hogy halogatták az ellátórendszerek reformját, aminek következményeit a jelenlegi kormány és a társadalom viseli.
A köztársasági elnök is megkapja a magáét: „a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatáskörei határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához”.
A legtöbb kritikát a rendőrség kapta. Megállapították, hogy jogsértő volt az azonosító jelvények hiánya, az MTV székházánál történtekért pedig súlyos szakmai felelősség terheli Gergényi Péter budapesti főkapitányt. Álláspontjuk szerint jogellenesen vettek tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, majd nem oszlatták fel a tovább tartó, már be nem jelentett demonstrációt. A Gönczöl-bizottság szerint a jogalkalmazási hibák bátorítást jelentettek az erőszakosan fellépők számára. Az egyik bizottsági tag, Halmai Gábor alkotmányjogász különvéleménye szerint a Kossuth tér lezárása ma már nem indokolt, az pedig törvényi hiányosság, hogy Gergényi lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak, így jogi úton nem támadható meg.
A bizottság nem javasolta közkegyelem meghirdetését az őszi erőszakos események elkövetői részére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.