Seregély István egri érsek március 13-án tölti be 76. életévét. Egy évvel ezelőtt az egyházi regula szerint felajánlotta lemondását az érseki stallumról, a pápa azonban, megbecsülése jeléül, egy évvel meghosszabbította hivatali idejét, ami most jár le. Így akár már a napokban megtudhatjuk, ki lesz a 81. egri érsek. A püspöki és érseki kinevezésekről szóló döntés a szentatya kezében van, ezt azonban mindig előkészítési-ajánlási munkaszakasz előzi meg, amelyben kulcsszerepe van az adott országban szolgálatot teljesítő vatikáni nagykövetnek, a nunciusnak. Jelen esetben a lengyel származású Juliusz Janusz budapesti nuncius tájékozódott, illetve tájékozódik a Magyar Katolikus Egyház püspöki kara és papsága körében, kik volnának a legalkalmasabbak a főpásztori feladatra. Azt, hogy vannak-e már hivatalos jelöltek – hiszen a nuncius rendszerint több nevet terjeszt fel a Vatikánba –, még nem tudni.
Megbízható forrásokból azonban úgy értesültünk, hogy az 1993 óta Rómában tevékenykedő Ternyák Csaba, az Apostoli Szentszék papi kongregációjának jelenlegi titkára (vagyis az adott vatikáni hivatal második embere) az egyik lehetséges várományos. Ez azért is érdekes, mert közvetlen felettesének, a papi kongregáció vezetőjének is szerepe van az érseki kinevezés előkészítésében. A másik esélyes Bosák Nándor debrecen– nyíregyházi megyés püspök, akinek fő érdeme, hogy 1993-tól az ő vezetésével szerveződött meg és működik a szóban forgó új egyházmegye. Bosák Nándor nemrég még a püspöki kar alelnöke volt.
A jelenlegi egri érseket 1987-ben nevezte ki II. János Pál, abban az időben, amikor az egyházi vezetők kiválasztási folyamatába állítólag már nem volt érdemi beleszólása a hírhedt Állami Egyházügyi Hivatalnak. Seregély Istvánt úgy tartják számon a hívek, mint aki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi elnökeként átvezette egyházát a vallásüldöző diktatúrából a demokráciába.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség