Sikeresnek, de nem hibátlannak ítélték a tavalyi árvízi védekezést a Csongrád megyei önkormányzat, a vízügy és a katasztrófavédelem vezetői. Dobi László, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az algyői tanácskozás előtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy mostanra a helyreállítási munkálatok kilencven százalékát már befejezték, s összességében 4,4 milliárd forintot költöttek el a védművek javítására. Szerinte csak azok a feladatok vannak hátra, amelyek természetüknél fogva sem végezhetők el hamarabb. A szakember arra is felhívta a figyelmet: ha tavaly – amikor az 1008 centiméteres tetőzéssel harmincéves árvízi rekord dőlt meg – a Maros egy időben áradt volna a Tiszával, akkor Szegednél akár ötven centiméterrel magasabb vízállást is mérhettek volna. Az igazgató tudatta, a korábbi tervekkel ellentétben a csongrádi megyeszékhelyhez közeli vésztározót a Vásárhelyi-terv utolsó fázisa helyett már a másodikban elkészítik majd.
– A tegnap tartott konferencián kiderült, hogy a katasztrófavédelemnek nincsen elegendő szállítóeszköze – nyilatkozta lapunknak Sándor Attila (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, a védelmi bizottság helyettes vezetője. A szakemberek által modellezett árvízi helyzet esetén ugyanis több tízezer embert kellene kitelepíteni, és biztonságos helyre kellene szállítani a háziállatokat is.
– Az állami és önkormányzati intézményekből nemcsak az embereket kellene kimenteni, de például a harminc évig megőrzendő iratokat is – hívta fel a figyelmet az alelnök, aki szerint vészhelyzetkor megoldatlan a védművek folyamatos ellenőrzése, figyelése is.
Emlékeztetett arra is: ha elmarad a példátlan méretű közadakozás, akkor tavaly nem tudtak volna gondoskodni a gátakon dolgozók élelmezéséről sem. Az önkéntes és hivatásos segítőknek ugyanis csak a helybéliek és a civil szervezetek segítségével tudtak megfelelő mennyiségű élelmiszert és innivalót adni.
origo.hu
A Voks 2025 résztvevőinek száma jóval túlszárnyalja a Tisza-féle konzultációét
