Közép-Európában tudjuk jól – legalább Comenius óta –, hogy az anyanyelven történő oktatás a leghatékonyabb. Sokszor elhangzik ez a megállapítás kisebbségi magyarok között, hiszen ma is vannak szülők, akik úgy gondolják, ha a többség nyelvén tanul, könnyebben boldogul gyermekük. A magyarság megmaradásának a legfontosabb záloga a magyar iskola. Ám szórványban nehéz biztosítani az anyanyelvű oktatást. Olyan körülmények között pedig még nehezebb, ahol a magyar szülő vagy szülők maguk választottak politikai vagy egyéb megfontolásból egy másik országot.
A svájci magyarok nemzedékei különböző korokban más és más kényszerek következtében telepedtek le új hazájukban. Kit a kommunista diktatúra űzött el, ki a forradalom leverése után menekült oda, ki a megélhetést kereste-keresi az alpesi tájakon. Megbecsült polgárai lettek a svájci konföderációnak. Sokan szeretnék közülük, ha a következő nemzedék is megőrizné a magyar nyelvet, ha nem lenne idegen nekik a magyar történelem.
Február 23-án este rendezték a svájci főváros szomszédságában a magyar iskola ünnepélyes megnyitóját. Zollikofen városka egyik középületében gyűltek össze néhány tucatnyian a környék magyar szülői és gyermekei erre az alkalomra. A cserkészet adott keretet a kezdeményezéshez, melyben úttörő szerepe volt Kanyó Pálnak és Kiss Boldizsárnak. Januárban kezdték el két csoportban a szombatonként megtartott foglalkozásokat. Magyar nyelvet, irodalmat, népi kultúrát, éneket tanítanak 7–9 éveseknek meg a nagyobbaknak. A fő cél a nyelvápolás és a magyar identitás megőrzése. A svájci kantonokban támogatják a bevándorlók kulturális hagyományainak ápolását, remélhetőleg majd a magyar tanulók iskolai bizonyítványában megjelenik ebből a tárgyból is az osztályzat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
