A jövőben a kampánycsend beálltáig lehet majd népszerűségi adatokat publikálni. A döntés meghozatalában az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára mint jogintézményre a választási eljárásról szóló törvénynek a kampánycsendre vonatkozó szabályai legyenek irányadóak. Az AB döntése értelmében ezentúl közvélemény-kutatási eredményt csak a szavazás lezárultát megelőző 43 órán belül nem lehet nyilvánosságra hozni, szemben a korábbi nyolcnapos tilalommal.
– A döntéssel erős fegyverré válhat a közvélemény-kutatás, de nem tudni, hogy ez mikor és melyik politikai erőnek kedvezhet. 2002-ben például magas Fidesz-előnyt prognosztizált minden közvélemény-kutató, ami nagyszámú kompenzációs szavazatot hozott az MSZP-nek, más esetben viszont nőhet a győzteshez tartozás szándéka is. Ezek a hatások fokozódhatnak – reagált az AB-döntésre Gazsó Tibor, a Századvég kutatási igazgatója.
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója úgy véli, az alkotmánybírósági döntéssel megszűnik a választói nyugalom túlbiztosítása, ami a rendszerváltás éveiben még indokolt lehetett. – A választópolgárokat ezentúl nem kiskorúként tartják számon, és nem utolsósorban a közvélemény-kutatók is pontosabb eredményeket tehetnek közzé – érvelt.
Rövid időn belül ez a második alkalom, hogy a választási kampány időszakára vonatkozóan módosítási szándék merül fel. Az Országos Választási Bizottság február eleji állásfoglalásában a kampánycsend eltörlését szorgalmazta.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
